ZSONGA - növény (családnév)



mezei zsurló vagy zsonga
(Fotó: mezei zsurló vagy zsonga)




Zsurló vagy zsurlófű (növ., farkfű, cinsikó, cindrót, sikárlófű, fentőfű, mostanában etimologiailag surlófű, l. o., Equisetum L.), a róla nevezett családnak ma egyetlen egy élő génusza, mintegy 25 fajjal, hazánkban 11. A mezei Zsurló (E. arvense L., bábaguzsaly, békarokka, guzsaly), kétféle szárral, réten alkalmatlankodó gyom. A telelő Zsurló (E. hiemale L., kannamosófű, vagy tálmosófű, mosófű) szára adja a fém-, fa-, csont- és tülöktárgyak kifenésére szükséges ónsimítót. Erdeink nedves tisztásain a magas Zsurló, erdei lófarkfű (E. maximum Lam., E. Telmateja Ehrh.) másfél m.-nyi zöld sűrü hajtásaival nagy területet, kivált vasasvizet lep el, melyet sikáros névvel különböztetnek meg.
Zsurlófű. Dél-Amerika erdeiben az óriási Zsurló (E. giganteum L.) ceruzavékonyságu szárával a fák közt 11 m.-re is felfut. Szibéria és Észak-Európa tundráin pedig az aprócska jeges Zsurló (E. Sibiricum L.) messzeterjedő pázsittá terjed szét. A triaszkorban a homoki Zsurló (E arenaceum Bronn), bár csak 6 m. magasra emelkedett fel, de 15-20 cm. vastagszáru, bokrosan elágazó növényével oly sűrü sikárossá zárkózott, hogy hatalmas kőszénfész kekké égett.



TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

Irodalom: -

Zene: -