ZSÁK(BOGÁR) – állat (családnév)
(Fotó: kéknyakú zsákbogár)
Kéknyakú zsákbogár (Labidostomis humeralis). 7,5-11 mm. Több hazai rokonával együtt azért kapta a zsákbogár nevet, mert lárvája saját váladékaiból zsákot készít magának, amelyből csak feje és elülső lábai állnak ki, hogy a mozgást és a táplálkozást lehetővé tegyék. Hegyes-dombos vidékeken fűzféléken él, mind a bogár, mind a lárva ezek leveleit eszi
A budapesti Sas-hegyen a levélbogarak közül a zsákbogárformák (Clytrinae) színpompás sokasága jellemző. E fajok lárvái növényi törmelékben élnek, tápnövényekről így esetükben nincs értelme beszélni; az imágók azonban mégis előnyben részesítenek tartózkodási helyként vagy táplálékforrásként bizonyos növényeket. A gyepben élő legnagyobb fajuk a szíves zömökbogár (Cryptocephalus cordiger), mely leginkább a közönséges legyezőfűn (Filipendula vulgaris) látható májusban. Vele nagyjából egy időben rajzik, de júniusra is átnyúlik a sokkal gyakoribb, sokféle társulásban élő kétpettyes zömökbogár (Cryptocephalus bipunctatus) és a dolomit- és mészkőgyepekhez jóval inkább ragaszkodó, de ott gyakori tizennégyfoltos zömökbogár (Cryptocephalus quatuordecimmaculatus). A szélesfejű sztyepplevelész (Cheilotoma musciformis), az ércfényű hullóbogár (Coptocephala chalybaea) és a fényesnyakú zsákbogár (Labidostomis lucida axillaris) a június jellemző levélbogarai.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: Egy zsák mák – mondókás könyv
Zene: Hooligans – Tele van a zsák