ZENGŐ - növény (leány keresztnév)
(Fotó: zengő szőlő)
A Zengő újabb keletű névalkotás a zengő szóból, illetve a Zengő hegy nevéből.
Névnapok: május 31.
Gyakorisága: nem gyakori.
A zengő (szinonim neve: Badacsony 8) 1982 óta egy államilag elismert szőlőfajta.
Király Ferenc állította elő az ezerjó és Bouvier keresztezésével 1951-ben. Fekvés és talaj iránt közepesen igényes, fagytűrése közepes. Szárazságtűrő, rothadásra kissé érzékeny, kevés zöldmunkát igényel. Hajtása merev, vitorlája nyitott, lapított, sárgászöld, gyapjas. Szártagja a háti oldalon barnászöld, a hasi oldalon zöld, csupasz, csíkozott, alig hamvas.
Levele közepesen nagy, kerek – széle-hossza egyforma, domború, tölcséres vagy kiterített, szövete fűzöld színű, nehezen fakadó, fényes, zsíros, karéjainak
száma 0-3; vállöble nyitott, U-alakú, alapja ék alakú, melyet a lemez határol; oldalöblei nyitottak U-alakúak, alapjuk kerekített; széle fűrészes-csipkés,
közepesen mélyen bemetszett; felszíne és fonáka pókhálós; erezete zöld vagy az erek töve vörös; a levélnyél vöröses-zöld, csupasz, csíkos, hosszú.
Fürtje tömött, vállas, középnagy, átlagtömege 14 dkg. Bogyója irgászöld, nem mintázott, hamvas, gömbölyded alakú, közepes nagyságú, átlagtömege 2,3 gramm, húsa puha, leves, íze közömbös; héja középvastag, szívós.
Bora illatos, harmonikus, savas karakterű, de finom savakkal rendelkező, minőségi fehérbor.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: Móra Ferenc – Zengő ábécé
Zene: Zengő együttes – Sűrű csillag (lakodalmas)