VADON – földrajz (családnév)
(Fotó: világító kígyógomba)
Elhagyatott vidék, nem megművelt terület.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: néhány érdekes gomba; a gondolatolvasó sárkányfa; rence.
Néhány érdekes gomba:
Fátyolos hölgy gomba (Phallus indusiatus)
Ez a különleges gomba Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália kertjeiben és erdeiben terem. Ehető és egészséges, a kínai konyhában is gyakori alapanyag. Olyan, mintha a gomba csipkeszoknyát vagy fátylat viselne, de a kalapka is igen figyelemreméltó. Zöldes-barnás nyálka fedi, amely a legyeket és rovarokat vonzza, hogy segítsenek a spórák terjesztésében.
Világító kígyógomba (Mycena chlorophos)
A sötétben világító gombákat a szubtrópusi ázsiai területeken keressük. Foszforeszkálnak, zöldes fényt bocsájtanak ki magukból a sötétben. Legerősebben akkor látható, ha a hőmérséklet 27C körül van, nagyjából egy napig a kalapképződés után. Ezt követően egyre halványul a fényük.
Kutyaszömörcsög (Mutinus caninus)
Ez a meglehetősen jellegzetes alakú gomba Európa, Ázsia és Észak-Amerika egyes területein él. Egy tojás formájú test képződik először, majd felreped és
néhány óra alatt kinő a fura pálcika. A gombatest teteje büdös nyálkával fedett, ez vonzza oda a spórát terjesztő rovarokat.
Ördög szivarja (Chorioactis geaster)
Rendkívül ritka gomba, kizárólag Texas és Japán néhány területén fordul elő. Texasban kiszáradt szilfák gyökerén nő, Japánban pedig elpusztult tölgyeken.
A kutatók nem tudják, hogy miért csak itt bukkannak fel a gombák, ez a két hely ugyan 11 ezer km-re van egymástól, de földrajzilag ugyanazon a szélességi fokon helyezkednek el.
A gondolatolvasó sárkányfa:
sárkányfa J: A Kanári-szigeteken honos, több ezer évig is élő fa; Dracaena draco.
Melius Juhász Péter Herbariumában (1578) és ennek nyomán Kájoni János orvoskönyvében (1656) szerepel egy sárkánynyelv, illetve sárkánygyökér terminus, ez azonban az ’Arum dracunculus’ jelölésére szolgál. A tudományos elnevezés Linnétől való, a ’nőnemű sárkány’ jelentésű görög drakaina szóból származik.
Hasonnevei a magyarban a sárkánypálma, sárkánycserje és a sárkányvérfa. Ez utóbbi neve abból ered, hogy a növény szárából, illetve törzséből, ha megvágják,
vörös nedv szivárog. Piros nedve miatt sokáig szent fának tartották. Ma már vége a nagy tiszteletnek, felfedezték a növényből szivárgó szagtalan és íztelen
gyanta értékét. Komoly kiviteli cikk lett ez az úgynevezett „sárkányvér”, amely fogporok és tinktúrák készítéséhez használatos.
Igen nagy és hosszú életű fa, Tenerifén volt a XIX. században egy 23,5 méter magas, 14,8 méter kerületű sárkányfa.
A sárkányról való növényneveknek – a Dracaena genusnévnek is – régi története van. A szótárról szótárra vándorló dranunculus helyesen dracunculus. A latin
szó ’kis sárkányt’ jelent, és a Pliniusnál szereplő dracontium ’sárkánygyökér, Dracunculus vulgaris’ növénynévből alakult ki. Ez pedig a görög drakontion ’ua.’ (Hippokratész, Theophrasztosz) növénynévre vezethető vissza. A régi görög elnevezés alapja a drakon, genitivus drakontosz ’sárkány; kígyó’ szó.
Érdekes kísérlet fűződik a sárkányfához a növények gondolatolvasó képességével kapcsolatban. 1973-ban The secret life of plants címmel könyv jelent meg az Egyesült Államokban, mely számtalan kiadást ért meg azóta. A népszerű mű azzal kezdődik, hogy Clee Backster, Amerika legelső hazugságvizsgáló kutatója elhatározta, hogy hazugságjelző készülékének az elektródjait hozzáérinti a sárkányfa leveleihez. Arra volt kíváncsi, hogy a gyökerekre locsolt víz hat-e a levelekre, s ha igen, a hatás milyen hamar következik be. Amint a növény szomjasan szívta fel gyökereivel a vizet, a galvanométer – Backster meglepetésére – nem jelzett kisebb ellenállást. Pedig a nedvesebb növény nagyobb villamos vezetőképessége alapján ezt lehetett volna várni. Ahelyett, hogy az írókar folyamatosan felfelé tartott volna a papíron, számos fűrészfoggal csipkézve lefelé indult el. A műszer gyakorlatilag ahhoz hasonló jelenséget rögzített, mint amikor egy emberen rövid érzelmi reagálás mutatkozik. Backster elhatározta, hogy ráijeszt a növényre. Egyik levelét hirtelen belemártotta forró feketekávéjába. A műszer mutatója azonban meg sem rezzent. Kegyetlen dolgot határozott el: el fogja égetni azt a levelet, amelyhez az elektródot kapcsolta. Abban a pillanatban, hogy ezt kigondolta, a kiírókar felfelé kezdett száguldani a papíron. Dermedten nézte a folyton emelkedő vonalat. A növény kiolvasta volna gondolatát?
Kiment gyufáért, és amint visszaérkezett, az írókar rajzolta vonal azonnal hullámozni kezdett. Amikor azonban csak tettette, hogy hozzákezd a levél elégetéséhez, semmiféle reakciót nem észlelt. Határozottan úgy tűnt, hogy a növény különbséget tud tenni a valóságos és a tettetett szándék között. Azt kell hinni, hogy az emberi gondolatok és érzelmek hatást gyakorolnak a növényekre.
Rence:
rence J: állóvízben lebegő sárga virágú vízinövény; Utricularia.
Ismeretlen eredetű növénynevünk. A rence vízinövény voltára utal alakleíró bodorvirágú-hínár, hínárvirág, hólyaghínár, sárga hínárvirág neve. Hívják még
tömlőfű, tömlőke néven is, alighanem német Wasserschlauch, azaz ’vízitömlő’ neve alapján. Ilyen névadási szemléletű a Linné által adott Utricularia nemzetségnév is, hiszen a latin utriculus ’kis tömlő’ jelentésű, az uter ’tömlő’kicsinyített alakja.
Úszónövény-állomány az állóvizek lebegő hínárjaiban. Húsevő, a lebegő hínártársulás gyökér nélküli tagja. Csak sárga virágszára nő a víz fölé, víz alatti
levelein száznál is több hólyag fejlődik. Az Alföldön aránylag gyakori. A rovarevő növények sorába tartozik, hólyagszerű csapdái a növényvilág csodái közé tartoznak. A zárható hólyagokban ugyanis a környezetnél alacsonyabb a légnyomás, és ha egy kis vízirovar vagy rákocska a hólyag nyílásának szőreit megérinti, akkor ez befelé felnyílik. Az így hirtelen fellépő szívás következtében beszippantódik az állat a hólyag belsejébe, egyidejűleg az ellenáram be is csukja a nyílást. A foglyul esett rovart, ázalékállatokat, férgeket, kis rákokat, apró halivadékokat azután fehérjebontó enzimek megemésztik.
Zene: Beton Vadon.H