VADÓC – növény (családnév)
(Fotó: kutyaperje)
perje J: laza bugájú fű; Poa.
Helynévként a Magyar Oklevél-szótár (OklSz.) 1411-től adatolja, közszóként a perje már 1500 körül fölbukkan: „De gramine: perÿe” (MNy. 21). Melius Juhász
Péternél 1578-ban perje, Clusius–Beythe névjegyzékében 1583-ban pörye (NomPann.), Szikszai Fabricius Balázsnál 1590-ben perie ’Gramen’, Kamerarius Herbariumában 1596-ban porye ’ua.’ (KamHerb). 1604-ben Szenczi Molnár Albert szótározza. 1643-ban Comeniusnál perje fü, majd 1655-ben Apáczai Csere János Magyar Encyclopaediájában, 1690-ben Pápai Páriz Ferenc Pax Corporisában szerepel. A Dorstenius-féle Botaniconba bejegyzett magyar növénynevek között 1703-ban perje. 1708-ban és 1767-ben
Pápai Páriz Ferenc szótára közli. Benkő Józsefnél 1783-ban (NclB.) a Triticum repens perje, pörje, perje-fü, kutya-perje. Baróti Szabó Dávid Kisded szó-tárában 1792-ben: „perje: rossz fű’ neme”.
A népnyelvben, Somogyban, Pápa és Veszprém vidékén, Csornán és a Rábaközben pörgye, a Szamosháton és Tiszaháton pernye,
az Ormánságban pörnye.
Szláv eredetű jövevényszó nyelvünkben, a magyarba átkerült szó jelentése ’fű, fűféle növény’ lehetett; vö. szerbhorvát pir, szlovén píra, pirje, cseh pýr,
R. pýří, szlovák pýr, N. pýrie, orosz püréj. A szó belseji -rj- hangkapcsolat némely – különösen nyelvjárási – alakváltozatban a borjú, varjú > N. bornyú,
borgyú; varnyú, vargyú változáshoz hasonlóan fejlődött tovább.
Ma a Poa nemzetség, a pázsitfűfélék családja kozmopolita nemzetségének szaknyelvi neve. Számos alakváltozata használatos a nyelvjárásokban is: përgye,
pörnye, pürgye (ÚMTsz.), përjë, pérje, pürnye (Nyatl.), pörgye fü (Ethn.). A keményperje, német Starrgras, azaz ’merevfű’latin genusneve Scleropoa, melyet
a ’száraz’ jelentésű görög szklerosz és a poa ’fű’ szavakból képeztek.
A köznyelvben perjének neveznek más nemzetségekbe tartozó növényeket is. Összetételben a lóperje (R. 1783: NclB. 1807: MFűvK.; N. KertLap. 17: Nagykőrös
’mezei komócsin’) a Phleum neve. Jól ismert az angolperje, a Lolium spp. Talán egy német englisches Viehgras név hatását tükrözi. Társneve a kurtaperje,
a régi konkolyperje, üszögös perje, üszögös konkoly, a népnyelvi részeg, részeges zab, mert a termése mérges.
A kutyaperje jelentése: 1. angolperje; 2.
ebír; 3. tarackbúza (R. 1780: Molnár J., 1783: NomVeg., 1798:Veszelszki, 1824: Szádler, 1843: Bugát, 1865: CzF., 1895: Pallas, 1911: Nsz., 1925: HGy.;
N. Herman: kutyapörje ’Triticum repens; eb-fű, a kutya gyógyító füve’). Nevezik még kutyazab (R. 1780: Molnár J., 1831: Kresznerics, 1843: Bugát, 1865:
CzF., 1873: Ballagi, 1895: Pallas) néven is, illetve termőhelyéről útféli vadócnak (R. 1865: CzF., 1873: Ballagi) vagy mérgező voltára utalva szédítő vadócnakés vadócnak(R. 1567). Ez az ősi ugor, esetleg finnugor vad szó származéka.
A franciaperje ’Arrenatheum spp.’ a német französisches Viehgras megfelelője lehet. A gyöngyperje ’Melica spp.’ elnevezés a szintén német Perlengras tükörfordítása lehet. Tájnyelvi szinonimája a Magyar Fűvész Könyvben szereplő léhapót (1807: MFűvK.).
A perje ’Poa’ nemzetség a maga háromszáz fajával az egész földkerekségen elterjedt. A nedvesebb réteken, legelőkön, de olykor szikeseken és erdőkben is
közönséges réti perje ’Poa pratensis’ az egyik legértékesebb takarmányfüvünk. Szárazabb, lazább talajon mesterségesen telepítik a legelő javítása céljából.
Sok helyen gyepesítenek is vele. Amerikában például az összes gyepterületnek mintegy kétharmadát ez a pázsitfű adja. Szálastakarmányként több más perjefajt
is termesztenek. A Poa annua az egynyári perje, a Poa trivialis a sovány perje. A Poa bulbosa a gumós perje, borsókás perje: nevét onnan kapta, hogyszára
a töve felé gumószerűen megvastagodott.
Más növény a tövisperje. Mai szaknyelvi neve Tragus racemosus. Melius Juhász Péternél tyúkmag (R. 1578: tyik mag ’Tragus’) neve volt. Az ő értelmezése
a Linné előtti időkszavával igen régi elnevezés, már Pliniusnál olvasható a latin tragos egy tüskés, tövises növény neveként. Sőt ez csak átvétele Dioszkuridész
görög trágosz ’ua.’ növénynevének. Bauhinnál is felbukkan mint Tragus spinosus Matthioli, sive Kali spinosus. Nem valószínű, hogy a görög trágosz ’kecskebak’ jelentésű szóval volna azonos, mint azt R. Strömberg állítja, hiszen nem a növény bakszaga itt a perdöntő, hanem alakja, tüskés volta, melyre görög tragákantha neve is utal. Hjalmar Frisk a görög traganosz ’porc’ szóval hozza összefüggésbe.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: Bán István – A vadóc vakációk
Zene: Vadóc (Erdélyi Csilla).