TORZSA - növény (családnév)
(Fotó: gyilkos csomorika)
A gyilkos csomorika vagy egyszerűen csomorika, másként métely torzsa (Cicuta virosa) az ernyősvirágzatúak (Apiales) rendjébe, ezen belül a zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó növény faj.
Korábban vízibüröknek is nevezték.
A gyilkos csomorika elterjedési területe Európában: Észak-, Közép- és Dél-Európa, valamint a Brit-szigetek. Európán kívül megtalálható Ázsia mérsékelt övi területein, Grúziától Japánig, valamint a Trópusi Indiában is. Kanadában és Alaszkában is fellelhető ez a növényfaj.
A gyilkos csomorika többnyire vízben álló, évelő növény. Gyöktörzse
függőleges, gumósan megvastagodott, belül üreges és haránt válaszfalakkal több kamrára tagolt. Szára 50–150 centiméter magas. Levelei nagyok, kétszeresen-háromszorosan szárnyasak. A levélkék épek, lándzsásak vagy szálasak, 4–8 centiméter hosszúak és 6–12 milliméter szélesek, szélük durván
fűrészes. A virágok 8–20 sugarú ernyőkben helyezkednek el. A gallérlevelek hiányoznak, vagy csak 1-2 fejlődik, a gallérkalevelek száma 6–8. A termés kerekded, bordázott, a hosszánál szélesebb. Tőkéje könnyen összetéveszthető a pasztinákéval, illetve a zellerével.
A gyilkos csomorika kisebb-nagyobb tavak partján, nádasokban, magas sásosokban, dagadólápokon nő. A virágzási ideje júliustól szeptember végéig tart.
1541-től már van forrás arra nézve, hogy latinul cicutának nevezték a növényt, ami zavart keltett, lévén a cicuta a foltos bürök megnevezésére is szolgált. A nevek körüli zavart a modern rendszertan atyja, Carl von Linné tisztázta azzal, hogy 1737-ben visszaállította a bürök nemzetség régebbi latin nevét, a coniumot (a foltos bürök megnevezésére pedig a Conium maculatum kettős nevet alkalmazta).
A gyilkos csomorika a legmérgezőbb növények közé tartozik. Minden része, de elsősorban kellemes, zellerillatú, édes ízű gyöktörzse erősen mérgező Cikutoxint tartalmaz. A faj ennek ellenére a termesztett ernyősvirágzatú növényfajok egy részénél (ánizs, édeskömény, fűszerkömény) kártevőnek számító köménymoly (Depressaria daucella) egyik fő tápnövénye.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: dr. Torzsa Péter.
Zene: Torzsa Gabi.