TÖLCSÉR – földrajz (családnév)
(Fotó: tornádó)
A tornádó pusztító erejű forgószélben megnyilvánuló Meteorológiai jelenség. Jellemzője, hogy a hevesen örvénylő légoszlop a Viharfelhőből indul ki, és a földfelszínnel érintkezik. A földet el nem érő felhőtölcsért Tubának hívják.
A tornádók kialakulása minden esetben nagyon erőteljes konvektív folyamatokhoz köthető. Konvekciónak a koncentrált, függőleges feláramlást nevezzük, melynek következtében alakulnak ki a szabad szemmel láthatatlan „meleg légelemek” (termikek), az egyszerű gomolyfelhők, vagy akár a nagy kiterjedésű zivatarfelhők, zivatarrendszerek is. Feláramlást több tényező is generálhat:
megfelelő mértékű légköri felhajtóerő (pl. intenzív napsütés hatására)
összeáramlás, konvergencia (pl. domborzat hatására vagy hidegfront mentén)
a szél iránya a magassággal változzon (ezt szélnyírásnak nevezzük, örvénylést tud létrehozni)
Ha a zivatarcella belsejében intenzív, és sokáig fennálló konvekció figyelhető meg (ez könnyen megtörténhet, ha a zivatarfelhő nem mozog túl gyorsan, így egy stabil rendszerként működhet, anélkül, hogy a környezetből bekeveredő hideg levegő lecsökkentené az energiáját), valamint légkör különböző rétegei
közt nagy hőmérséklet- és páratartalombeli különbség áll fenn (nagy a labilitás), és a szélnyírás is pont megfelelő mértékű, akkor a zivatarfelhő függőleges
tengely mentén forogni, rotálni kezd, ún. szupercella alakul ki. A szupercellák hosszú életű, forgó zivatarok, melyekben óriási energiák tudnak hasznosulni. A felhőtető akár 10 km magasságig is felnyúlhat, a felső légkör szintjéig.
Ott találhatók a nagy sebességű futóáramlatok (jetek), melyek ha éppen a cella fölött futnak, szívóhatást idéznek elő a felhő belsejében, és a felhő belseje,
valamint a környezet levegője között kialakuló nyomáskülönbség miatt örvénylő mozgás alakul ki a felhőtetőtől a felhőalap felé haladva. Ha elég nagy a
nyomáskülönbség, az örvény "kiléphet" a felhőből, s megjelenik a "
tuba". Ha a tuba leér a felszínre, akkor tornádónak nevezzük.
A tornádók élete. Egy tornádó átlagosan 2-3 percig létezik. Ez idő alatt futja be a több fázisból álló életútját. A tornádók kialakulásának első fázisa az örvénylő fázis, amikor megszületik a felfelé mozgó Levegőből (amelyből maga a Viharfelhő is kialakul). Ekkor jön létre jellemző tölcsér formája is. A következő fázisban az örvény eléri a földet. Ezután gyorsan következik az ún. érett fázis,
a legpusztítóbb időszak. A törmelék, amelyet a földről szívott fel a vákuum, sötétre színezi a tölcsér alsó részét. Az összeesés fázisában a tornádó gyorsan gyengül és kerülete is egyre kisebb lesz. Végül a hanyatló szakaszban az
energiáját pazarló módon felélő szörnyeteg gyorsan gyengül, majd eltűnik. A szélsebesség a legvadabb tornádókban túllépheti a 480 km/órát. A leggyorsabb
ismert tornádó sebessége 486 km/óra volt.
A tornádók átlagos szélessége 400-500 méter. Általában 6–8 km-en át érintkeznek a felszínnel (a leghosszabb ismert tornádónyom azonban 352,4 km-es), és mindössze néhány percig léteznek.
Mozgási sebesség. Egy átlagos tornádó 50–60 km/órás
Sebességgel halad, de minden évben megfigyelnek olyanokat is, amelyek szinte egy helyben állnak, vagy éppen 90–100 km/h sebességgel robognak.
Átmérő. A méret igen változatos lehet. Akadnak mindössze 1 méteresek, de előfordulnak 3 kilométeresek is. A legszélesebb ismert tornádó közel 4 kilométeres volt. Átlagos méretük 400-500 méter között van. A nagyobbak többnyire kevésbé erős szeleket produkálnak.
Forgás. A forgás iránya ugyanolyan, mint a ciklonoknál. Az északi féltekén az óramutató járásával ellenkezően forognak. Ritkán az örvény viselkedhet rendellenesen is: körülbelül száz tölcsérből egy az óramutató járásával megegyezően forog az északi féltekén is.
Hogyan emel fel tárgyakat a tornádó?
Az élőlényeket és tárgyakat a tornádó leginkább oldalirányban hajítja el. Az, hogy az örvény igazán magasba szívja a tárgyakat, elég ritka jelenség, bár
vannak olyan felvételek, ahol ez is jól megfigyelhető. Az állatokkal hasonló a helyzet. Leggyakrabban kifelé, a földhöz közel repíti őket a szél, 40-600
méteres távolságra. Néha olyan esetekről is hallani, hogy halak, szalamandrák, békák hullottak az égből. Ilyen úgy fordulhat elő, hogy a tornádó víz felett halad el, és onnan felszippantja az élőlények egy részét.
Elviekben nem is a tornádó emeli fel a tárgyakat (ahogy sokan mondják: "szívja fel"), hanem a tornádó körüli Légnyomás nyomja be a tárgyakat a forgószél közepe felé. Ugyanis a tornádó közepén alacsony légnyomás alakul ki és a földi légnyomás ezt próbálja kiegyenlíteni.
Hasonló elven működik a porszívó. A porszívó se tud szívni, ugyanis ilyen, hogy „szívóerő” nincs. Minden a légnyomástól függ. A porszívó nyomáskülönbséget idéz elő a motortérben és a külső légnyomáskülönbség tolja be a port a porszívóba.
Szórási távolság. 1915-ben egy tornádó kacsák százait ragadta fel, és szórta le mintegy 38 kilométeres távolságban. 1953-ban nagy átázott matracok hullottak az égből, melyeket egy tornádó ragadott el onnan 75 kilométerre. 1991-ben egy tornádó 359 kilométeres távolságra repített el egy papírcsekket.
A felemelt tárgyak maximális súlya. Egy tornádó egyszer 15 tonnás gépezetet mozdított el. Hogy ez felemelést vagy elcsúszást jelentett-e, nem lehet tudni. Egy közepes erejű tornádónak nem okoz nehézséget a levegőbe emelni 500–800 kg-os tárgyakat.
Többtölcséres tornádó. Az ilyen képződményekben egy kisebb tölcsér figyelhető meg egy nagyobb örvényben. Ilyenkor mind a nagy, mind a kicsi örvény nagyon nagy pusztítást végezhet.
Nyom. Amerre az örvény elhalad, jellemzően Spirális rajzolat látszik, főleg mezőgazdasági területeken, tengerpartokon. Néha a spirális barázdák mélysége eléri az 50–100 cm-t is.
Tornádók egyéb fajtái:
Víztölcsér. A víztölcsér is tornádó. A szárazföldiekhez hasonló módon jön létre, hasonló élettartamú és jellegű.
Tűznádó. A tűznádó, az olyan tornádó amely a tűzben keletkezik.
Tornádók Magyarországon. Habár a tornádók hazájának az Egyesült Államokat tartják, hazánkban is előfordul a jelenség, meteorológusok szerint évente nagyjából 20-30 alkalommal, ennek azonban csak töredéke jut tudomásukra. Megfigyelések:
2008. március 1., Nagyszentjános
2008. április 7., Csány
2008. május 20., Gátér
2008. június 8., Algyő
2008., augusztus 24., Ipolytarnóc
2009. június 11., Adács
2010. augusztus 15.,, Eger
2010. augusztus 16., Mezőkövesd
2010. augusztus 16., Diósjenő
2012. május 7., Orosháza
2012. június 1., Nyíracsád
2013. május 12., Őr
2014. április 29., Mezőhegyes
2014. május 25., Tompa
2014. július 31., Alsóbereck
2016. június 15., Zalaháshágy
2016. július 1., Márkó
2017. május 3., Báta
2017. május 6., Szolnok
2017. május 8., Besenyőtelek
2017. május 15., Székesfehérvár
2017. május 23., Dunaújváros
2018. május 18., Sellye
2018. május 24., Györköny
2018. május 24., Köldesd
2019. május 29., Debrecen
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: -
Zene: -