SZŰCS(BOGÁR) - állat (családnév)
(Fotó: szűcsbogár)
A szűcsbogár (Attagenus pellio) a rovarok (Insecta) osztályának bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és a porvafélék (Dermestidae) családjába tartozó faj.
A szűcsbogár 4-5 milliméter hosszú, feketés-barna színű porvaféle. A kifejlett bogár az életét főképp a szabadban tölti, s csak a peterakás előtt repül be az épületekbe. Élénk mozgású rovar, de érintésre holtnak tetteti magát.
Ez a bogár elsősorban a szőnyegen és a szőrmén, de alkalomadtán a kárpitozott bútoron és a selymen is előfordul. Eléggé gyakorivá vált kártevő. A lakásba az ablakon át berepülve telepszik meg. Kizárólag a Lárvája károsít, rágásával tönkreteszi az említett anyagokat. A ruhamolyfélékkel ellentétben az Attagenus pellio lárváinak a nyomában nem marad szövedék.
A nőstény 50-100 Petét rak le a táplálékul szolgáló anyagokra. A petéből kikelő, hátrafelé keskenyedő testű, szőrös lárva akár 9-10 milliméter hosszúra is fejlődhet, azonban a hossza a táplálékkínálattól függ. A lárva teste világosbarna színű, hosszú szőrpamacsban végződik. Bebábozódás előtt valamilyen eldugott helyet keres, s emiatt a báb szinte sohasem kerül szemünk elé. A teljes fejlődési ciklus, amelyet a hőmérséklet igencsak meghatároz, 6 hónaptól akár 3 évig is eltarthat, de általában egy év.
Továbbá:
szűcsbogár – Attagenus pellioLinné
Fekete színű bogár, szárnyfedőjén két fehér ponttal. 4–4,5 mm nagy. Álcája hátrafelé keskenyedő, az előbbi faj álcájához hasonló, csak szőrözete rövid, a test végén pedig nincs hosszú sörte. Lakásokban nyers és feldolgozott bőranyag, kárpitos anyag, szőnyeg megrágásával károsít, de nagyobb kalapos gombákban is megél. A megtámadott anyagot porszerű, csomókba összeálló masszává őrli. Magyarországon mindenütt gyakori. Hasonló faj a Barna szűcsbogár, vagy Gyapjúbogár (Attagenus piceusOlivier).
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: Szűcs Éva (költő).
Zene: Szűcs Antal Gábor.