SZOSZNYA – növény (családnév)
(Fotó: erdeifenyő)
erdeifenyő J: hosszú kettős tűlevelű, vöröses törzsű fa; Pinus silvestris.
Társneve a borfenyő, borovifenyő, búrfa, búrfenyő, a felhasználására utaló fáklyafenyő és keményfenyő, a peresznye, németfenyő, szosznya, répafenyő, tündérfenyő.
A borfenyő a Magyar Oklevél-szótár szerint már 1372-től adatolható, az Ipoly mentén buórfenyő (OklSz.). A borfa első felbukkanása 1262, majd 1269/1290,
1612. A népnyelvben Nyitra vidékén bórfa, Esztergom, Mátyusfölde és az Ipolyság vidékén a Magyar Tájszótár (Tsz.) búrfa, burafa változatait közli. Az összetétel előtagja a szlávból való; vö. szlovák bor ’Juniperus communis’, bolgár bor, szerbhorvát bôr ’Pinus’, szlovén bôr ’erdei fenyő’, cseh bor, lengyel bór, ukrán bir, orosz bor ’fenyőerdő’.
Egyenes, hengeres törzsű fa. Kb. 80 éves korára éri el a 20–25 méteres magasságot. Kedvező környezeti körülmények között 600 évig is elél. Erősen fényigényes, egyébként igénytelen, a sztyeppék határán a száraz, meleg nyarat éppúgy eltűri, mint a szibériai téli fagyokat. A vörösfenyő mellett az erdei fenyő a legmagasabb gyantatartalmú őshonos fajunk. Fája könnyen és gyorsan szárad, nem hajlamos vetemedésre, de gyengén repedezik. Jól hasítható, könnyen megmunkálható; az asztalosipar gyakran és szívesen alkalmazza padló, ablakkeret, ajtó, asztallapok fájaként. A papíriparban is jelentős a felhasználása. A gyantás fából száraz lepárlással kátrányt nyernek, amit a hajóépítők tömítőanyagként használtak, vagy facölöpöket tartósítanak vele. Forgácsából már a középkorban fáklyát készítettek a magas gyantatartalomnak köszönhetően. Gyantája is számos célra felhasználható. Régen – mint Diószegi Sámuel írja 1813-ban az Orvosi Fűvész Könyvben (OrvF.) – a gyantát, azaz a „lágy szurkot, vagy kazubos szurkot is, ahoz készült vászon kementzék fenekénn vas serpenyőben elgyújtják, és égetik. Ennek felmenő kövér füstjéből, a ’ vászon kementze oldalaira ragad a’ legjobb féle úgy nevezett Bétsikorom, meljből fekete festéket készítenek, és különösenn a’ Könyvnyomtatáshoz való festék készítésére, ez legalkalmatosabb.”
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: szosznya – öreg baka
Zene: -