SZILVA(TAPLÓ) – gomba (családnév, leány keresztnév)
(Fotó: szilva-tapló)
A Szilva újabb keletű névalkotás a növénynévből.
Névnapok: nincs.
Gyakorisága: nem gyakori.
Szilva-tapló - Phellinus tuberculosus
Syn.: Phellinus pomaceus
Termőtest: 3-8 cm átmérőjű, körkörösen kissé barázdált, barnás, majd szürkülő, széle duzzadt, világosabb, apró szőrök borítják.
Tráma, termőréteg: pórusos, a pórusok vörösbarnák, szürkésbarnák vagy sárgásszürkék.
Hús: fiatalon vöröses, idősebb korban sárgásbarna, kemény.
Termőhely és idő: márciustól novemberig, leggyakrabban a rózsafélék családjába tartozó gyümölcsfákon, elsősorban szilván és őszibarackon, ritkábban almán, körtén, galagonyán és kökényen, elvétve egyéb lombos fákon is; a szakirodalom szerint két esetben jegenyefenyőn is találták. Évelő.
Étkezési érték: nem ehető.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: Megjegyzés:
a gomba, bár életmódja parazita és lassan fehérkorhadást okoz, nem pusztítja agresszíven a megtámadott fát, így az még évekig él a fertőzést
követően, noha termése rendszerint még éretlen állapotban rothadni kezd. A szilvatapló az egész eurázsiai mérsékelt és szubtrópusi övben, Észak - és Közép-Amerikában, valamint Ausztráliában és Új-Zélandon is megtalálható, a legtöbb helyen, így hazánkban is gyakori.
Zene: Tücsök zenekar – Hull a szilva a fáról