SZIJÁCS(BOGÁR) – állat (családnév)
(Fotó: ácscincér)
Család: FALISZTBOGARAK – Fam: Lyctidae
Nevezik őket SZIJÁCSBOGARAK-nak is. Elsősorban faanyagvédelmi szempontból jelentős bogárcsalád. Megnyúlt és párhuzamos szélű fajok, nagyságuk 2–5 mm közötti. Csápjaik 2-ízű bunkóval, a szemek előtt erednek. Az előtor közepén hosszanti barázda látható. A szárnyfedőkön pontsorok vannak. Hazánkban 4 fajuk él (Móczár, 1969).
Közönséges falisztbogár
Lyctus linearis Goeze
Társnév: szijácsbogár, parkettabogár
Syn: L. canaliculatusFabricius, L. fuscusSeidlitz
Leírása: A nemző 3–5 mm nagyságú, sárgásbarna színű, néha a feje és előtora sötétebb. A csáp vastagogó. Az előtor közepén hosszanti bemélyedés van. A szárnyfedők közterecskéi laposak.
Elterjedés, életmód: Európán kívül előfordul a Kaukázuson túli területeken, Turkesztánban, Japánban, Észak-Afrikában és Kanadában is. Magyarországon mindenfelé közönséges. Fő gazdanövényei a tölgyek (Quercus), ritkábban egyéb keménylombos fafajok, mint pl. Fraxinus,Ulmus, Juglans, Robinia, stb. Kifejezetten a száradó, lábonszáradt, rönktéren, rakodón tárolt gömb- és szelvényárú, sőt feldolgozott faanyagban él. Jelentős műszaki károkat okozhat. Életfeltételeit már a 9–20%-os nedvességtartalmú (tehát a beépített) faanyagban is megtalálja. A faanyag szijács részében él, a gesztet nem bántja – innen az elnevezés, és éppen ezért az I. osztályú parketta nem tartalmazhat szijácsot. Meneteit sűrűn eltömi finom, lisztszerű rágcsálékával. A teljes szijács-részt szétrágja, de egy vékony réteget a fa (szelvényárú) felszínén épségben hagy. Éppen ezért az okozott kár sokszor csak a lerakott parketten megjelenő kb. 1 mm átmérőjű, kerek kirepülési nyílások megjelenésekor észlelhető. A rajzás tavasszal, április–májusban várható, évente egy nemzedékkel szaporodik. Hasonló életmódú, de a fűzön (Salix) is előforduló, valamivel nagyobb (4–5 mm) faj: Nagy falisztbogár – Lyctuspubescens Panzer. Trópusi és szubtrópusi területeken él, de az import faanyaggal rendszeresen behurcolják a Barna szijácsbogarat (LyctusbrunneusStephens). Magyarországon még nem észlelték kártételét (Gyarmati– Igmándy–Pagony 1975).
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: -
Zene: -