SZERB(FŰ) – növény (családnév)
(Fotó: parlagfű)
parlagf ű J: 20–150 cm magas, terebélyes levelű, füzéres virágzatú gyomnövény (vadkender); Ambrosia elatior.
Benkő Józsefnél 1783-ban a Sideritis hirsuta neve parlagi-fü, parlagi-virág (NclB.). Az Ambrosia elatior társneve a paradicsomgyom, szerbfű, tengeriszőlő,
vadkender. Ez utóbbi és a paradicsomgyom nevét levelének alakjáról kapta.
A parlagfű elnevezés arra utal, hogy a növény termőhelye ott van, ahol az ősi gyeptakarót korábban felszántották: az elvadult területek, a parlagon hagyott föld.
A nemzetség Ambrosia neve ókori eredetű, már Plinius említi a latin ambrosia növénynevet, mely minden bizonnyal valamilyen aromatikus, jó illatú fajt jelentett, hiszen az antik világban az ilyen terminus mindenkinek az ’istenek tápláléka’ jelentésű görög ambroszia, ambroszie szót juttatta eszébe. Homérosz sok helyen említi már az Iliászban is. A folyékony, jó illatú ambróziának olyan tulajdonságot tulajdonítottak, hogy a halott testet a bomlástól, rothadástól megóvja. Ilyen alapon kapcsolatba hozható ’a halhatatlan istenekhez tartozó’ jelentésű görög ambrosziosz, illetve az ambrotosz ’halhatatlan’ szavakkal, mint a brotosz ember, halandó’ kifejezés ellentétével. (Vö. latin mortalis ’halandó ember’ és immortales ’halhatatlan istenek’.) A II. évszázadban élt Apuleius ír is
egy olyan italról, amelyet Merkúr Pszichének ajánlott. Azt tanácsolta, hogy igya az ambróziaitalt (abrosiae poculum), mert halhatatlan lesz (immortalis
esto), ésmegnyeri Cupido örök vonzalmát. Valószínű tehát, hogy valamely Artemisia-faj (latin artemisia ’Artemisz növénye’) lehetett Plinius növénye, amelyből jó illatú alkoholos ital készült, valamilyen abszint(absinthium), azaz vermut.
Kanadában a parlagfű teáját vérzések, gyomorbetegségek ellen használják, a magvakat a foglyok, fácánok kemény teleken eszik.
Ennek a gyomnövénynek a pollenje szörnyű módon megkínozza az arra érzékenyeket. Ma beköltözött a városokba, üdülőtelepekre is. Észak-Amerikából került át a XIX. században, a Kárpát-medencében 1908-ban találták először, de igazi térhódítását itt a 70-es években kezdte meg. Óriási virágportermelése mellett magtermelése is igen jelentős. Egyetlen tő akár hatvanháromezer magot érlelhet. A júliustól őszig virágzó parlagfű virágpora okozza az allergiás betegek náthához hasonló, súlyos esetben fulladásos tüneteit. A legjobb gyógymód az, ha a beteg a parlagfű virágzásának idejére a magas hegységekbe vagy a tengerhez menekül. Jó védekezés természetesen az is, ha a parlagfüvet időben és rendszeresen lekaszálják, hiszen akkor nem képes virágot bontani. Annál is inkább, mert egy-egy kivirágzott növény a magvak sokaságát termeli, melyek akár több évig is kibírják a föld alatt, kedvező kikelési időre várva. Immár Magyarországon is törvényszabta büntetés jár az olyan területek „gazdáinak”, akiknek a kertjében parlagfű nő, és azt nem kaszálja.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: Szerb Antal.
Zene: Lórévi Szerb Néptánc együttes.