SZÉN(CINEGE) – állat (családnév)
(Fotó: széncinege)
Parus major – széncinege (V). A többi cinegétől megkülönbözteti nagyobb termete (14 cm) és az, hogy a nyaktól kiindulva a hasoldalon egy széles, fekete sáv húzódik a lábakig. A hímnél szélesebb a sáv. Eurázsiai és északafrikai
elterjedésű faj. Európában az egyik leggyakoribb énekesmadár, hazai állománya több mint egymillió párra tehető. Hazánkban mindenfelé költ, ahol természetes vagy mesterséges fészekodúkat talál. A lomberdőket preferálja, azok közül is elsősorban az idősebb tölgyeseket kedveli. Rendszeresen megtelepszik fenyvesekben, égererdőkben, mezőgazdasági területeken, városi parkokban és kertekben is. Évente kétszer is költhet. A hím már tél végén, kora tavasszal elfoglalja territóriumát, és a költés ideje alatt védelmezi azt a fajtársakkal szemben. A tojó építi a fészket, amely gyökér vagy fűszál alapra összerendezett mohából áll. A fészek csészéjét szőrrel és egyéb puha anyaggal béleli. A tojások száma 6-13. A kotlás az utolsó tojás lerakása előtt elkezdődik, és 14 napig tart. Csak a tojó kotlik.
A fiókanevelés idején a legfontosabb táplálékát a hernyók képezik. Ezek közül elsősorban a lombozatban élőket kedveli. Pókokat is gyakran fogyaszt. Téli táplálékát bogarak, levél- és pajzstetvek, pókok és különböző magvak
alkotják. A széncinege a többi cinegefajhoz hasonlóan a lombkoronaszintben táplálkozik, de ősszel és télen gyakran keresi zsákmányállatait a talajon is. Állandó, illetve kóborló madár. 32 mm-es bejárónyílású mesterséges fészekodúk
kihelyezésével elősegíthetjük megtelepedését.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: -
Zene: Republic – 16 tonna fekete szén