SZÉLES(FUTÓ) – állat (családnév)
(Fotó: karcsú szélesfutó)
Abax parallelus karcsú szélesfutó -
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: A futóbogárfélék vagy futrinkafélék (Carabidae) a Rovarok osztályában a ragadozó bogarak (Adephaga) alrendjébe tartozó család.
Körülbelül 30 ezer leírt fajuk közül Magyarországon mintegy 650 él.
Az egész Földön megtalálni őket; a legtöbb faj a mérsékelt övben él.
Alakjuk és színük is igen változatos. Fejük nagy, előreálló (orthognath), de általában keskenyebb, mint az előtor. A barlangokban vagy mélyen a földben élő fajok szeme gyakran hiányzik, egykori helyét csak világos folt jelzi. A növényevő fajok rágóik rövidek, de erősek, a ragadozó fajokéi hosszabbak, néha egymást keresztezik; a zsákmány megragadását és széttépését fogak segítik. Állkapcsi tapogatójuk négyízű. Csápjuk általában hosszú (legalább olyan hosszú, mint a fej és az előtor hossza együtt), fonalas, sohasem bunkós, fésűs vagy lemezes; a fülescsápúfutó-formák(Paussinae) fajainál azonban az utolsó csápízek aránytalanul megnagyobbodtak.
A legtöbb faj szárnyfedője hátul lekerekített, a potrohot teljesen fedi. Felülete általában hosszanti irányban rovátkolt, vagy sorokba rendezett pontsorokkal borított.
Potrohuk látható haslemezeinek száma 6, ellentétben a bogarak többségét kitevő Polyphaga alrend tagjaival, melyeknél a látható haslemezek száma 5.
Lábuk általában hosszú, vékony, a gyors futásra alkalmas; egyes, rövidebb és vastagabb lábú (főleg növényevő) fajok nehézkesebben mozognak. A föld alatt
élő fajok mellső lábai ásólábakká alakultak.
A végbelük melletti mirigyek metakrilsavat és más vegyületeket tartalmazó váladékát veszélyhelyzetben kilövellhetik.
A megnyúlt testű lárvák fejének mindkét oldalán 4–6 pontszem helyezkedik el. Csápjaik négy ízűek, rágóik sarló alakúak. Bábjuk rendszerint fehér, rajta jól kivehető az előreálló fej, a szájrészek, szárnyak, lábak stb. körvonalai.
A fajok nagyobb része gyorsan mozgó éjszakai vagy nappali ragadozó. Többnyire más rovarokat (főleg rovarlárvákat), férgeket, csigákat zsákmányolnak. A közhiedelemmel ellentétben azonban a növényevő (elsősorban magevő) fajok száma is igen magas: ilyen például a Gabonafutrinka (Zabrus tenebrioides), melynek lárvája a Gabonafélék leveleit, Imágója az érőfélben lévő gabonaszemeket fogyasztja. Fejlődésének végén a legtöbb faj lárvája kamrát váj magának a földbe vagy korhadt fába, és abban bábozódik. Az átalakulás egy évig is eltarthat (a kisebb fajoké gyorsabb).
Néhány fontosabb Magyarországon előforduló faj:
• nagy aknásfutó
(Acinophus ammophilus) Dejean, 1829
• aranyos bábrabló
(Calosoma sycophanta)
(Linnaeus,
1758)
• kis bábrabló
(Calosoma inquisitor) (Linnaeus, 1758)
• bőrfutrinka
(Carabus coriaceus) Linnaeus, 1758
• keleti kékfutrinka
(Carabus violaceus) Linnaeus, 1758
• lapos kékfutrinka
(Carabus intricatus) Linnaeus, 1760
• rezes futrinka
(Carabus ullrichii) Germar, 1824
• ragyás futrinka
(Carabus cancellatus)
Illiger,
1798
• öves homokfutrinka
(Cicindela hybrida) Linnaeus, 1758
• mezei homokfutrinka
(Cicindela campestris) (Linnaeus, 1758)
• nagy selymesfutrinka
(Harpalus rufipes) (DeGeer, 1774)
• gabonafutrinka
(Zabrus tenebrioides) (Goeze, 1777)
• Gebhardt-vakfutrinka
(Duvalius gebhardti) (Bokor, 1926)
Zene: Mátrix zenekar – Széles út