SZAMÓCA(LISZTHARMAT) – gomba (leány keresztnév)



 szamócalisztharmat
(Fotó: szamócalisztharmat)




A Szamóca női név újabb keletű névalkotás.
Névnapok: nincs.
Gyakorisága: nem gyakori.

Szamócalisztharmat (Sphaerotheca macularis),
A szamócatermesztők egyik legnagyobb növényvédelmi kihívása a lisztharmat elleni védekezés megoldása a szüreti időszakban. A szamóca lisztharmat fertőzésére a 17-20 °C közötti hőmérséklet magas relatív páratartalommal párosulva ideális. Szüreti időszak alatt általában kedvezőek a feltételek a gomba szaporodásához, ezért ellenük irányuló védekezés szükséges. A szamóca gyors érésütemű gyümölcs, ezért a megfelelő pultontarthatóság érdekében egy-egy táblát 2 naponta kell szüretelni, de az engedélyezett lisztharmat elleni fungicidek élelmezés-egészségügyi várakozási ideje általában 3 nap.

A szamóca lisztharmat (Sphaeroteca macularis sp. fragariae) jelentősége
Az elmúlt években a termésbiztonság növelése érdekében, a fóliasátras termesztés egyre nagyobb arányú a szabadföldi, takarás nélküli termesztéshez képest.
A fóliatakarás az időjárási szélsőségek (hőmérséklet, csapadék) ellen nyújt védelmet, ami által egyrészt mérsékeli számos betegség kialakulásának a lehetőségét, illetve a betegségek mértékét, másrészt csökkenti a növényvédelmi kezelések számát, mindamellett a gyümölcsminőség és -mennyiség is jobb, ill. több. Mindezen előnyös hatásai mellett viszont a szamóca lisztharmat fertőzéseknek kedvező feltételeket biztosít.
A szamóca lisztharmat betegség okozója az obligát parazita Sphaerotheca macularis sp. fragariae gomba, mely a világon minden termesztett szamócán előfordul.
Tünetek.
A kezdeti stádiumban a levél fonákán először alig észrevehető foltokban lisztszerű szürkésfehér epifita micélium és konídiumlánc-bevonat jelenik meg, melyek néhány nap alatt összefüggő bevonatot képeznek főként a friss leveleken. Először 0,5-1 mm-es foltok jelennek meg, melyek nehezen, csak megfelelő fényviszonyok közt láthatók, ezért érdemes a kora reggeli órákban szemrevételezni a területet, amikor a harmat láthatóvá teszi a foltokat. Ha a fertőzés a fiatal levelet érte, az növekedésében visszamarad, és nem nyílik szét, ahogy az egészséges levelek. Pirosas elszíneződés jelentkezhet a fertőzött levélen néhány nappal a fungicides vagy kénes permetezést követően a hatékony kémiai védekezés hatására. Nyár végén a fertőzött részeken fekete pontszerű kazmotéciumok keletkeznek.
A levelek színük felé kanalasodnak, a fonákon lilás vagy barnás elszíneződés jelentkezik, a levelek törékenyek lesznek. A fertőzött idősebb levelek bevörösödnek.
A micéliumbevonat az indákon és levélnyéleken is előfordul, ritka esetben a csészelevelek és sziromlevelek száradását okozza. Gyümölcsfertőzés esetén a termésen is megjelenik a fehér micéliumbevonat, az éretlen gyümölcsök megrepedeznek, összetöppednek.
Az éredő gyümölcs fakó színű lesz, az aszmagok rendellenesen kifelé állnak, fénytelenek és rosszízűek és puhábbak.
Az erősen fertőzött levelekben csökken a fotoszintézis, ez legyengíti a növényt. Nagyobb terméskiesést elsődlegesen a gyümölcs, illetve virágfertőzés okoz. A virágon fehér micéliumbevonat keletkezik, a virág deformálódik vagy elhal, az érett gyümölcs pultontarthatósága és élvezeti értéke csökken. Továbbá jelentősen emelik a termelési költséget a folyamatos növényvédelmi kezelések.
A kórokozó életmódja.
Biotróf kórokozó, tehát csak élő gazdanövényben képes élni. A gomba csak termesztett és vadon élő szamócát képes fertőzni. Fertőzött növényi részeken telel át micéliummal és kazmotéciumokkal. A konídiumok csak rövid ideig életképesek, az áttelelésben nincs szerepük. Tavasszal a kazmotéciumokból aszkospórák szóródnak, melyeknek csak az elsődleges fertőzésben van szerepük, a tömeges terjedést vegetációs időben a konídiumláncokról lefűződő konídiumok okozzák.
A fertőzéshez 15 °C és 25 °C közötti hőmérséklet és magas, 70-85%-os páratartalom szükséges több órán keresztül. A konídiumok terjedését a szél segíti, de vízcseppekkel is lehetséges, illetve a közeli, már fertőzött ültetvények is erős fertőzési nyomást jelentenek. Az erős UV sugárzás is lassítja a gomba szaporodását, így a legmodernebb fóliatakarások kedvező feltételeket teremtenek a gombának. Kedvező körülmények közt a micélium 4 nap alatt alakul ki a fertőzést követően, majd egy napra rá elkezdődik a konídiumláncok képződése.
Védekezési módszerek.
Köztudott, hogy a kórokozók elleni védekezés alapja a kiegyensúlyozott, harmonikus tápanyag-utánpótlás és a növény megfelelő kondícióban tartása. A szamóca lisztharmat a fiatal leveleket fertőzi elsősorban, ezért a virágzást megelőző időszak, az intenzív hajtásnövekedés ideje a legfontosabb időszak a védekezés szempontjából. A nitrogéntúlsúlyos tápoldatozás, mely kedvező a vegetatív növekedésnek, és késlelteti a gyümölcsérést, fogékonyabbá teheti az állományt a lisztharmat fertőzésre.
A gomba számára kedvező környezeti feltételeket szabadföldi termesztésnél nem tudjuk befolyásolni, az egyetlen tényező a víz. Esőztető öntözéssel lemosható a konídium a levél felületéről. Más kórokozók szempontjából, pl. Botrytis cinerea, viszont kedvezőtlenül hat ez az öntözési mód, ezért a virágok megjelenése után nem ajánlott.
Mivel a tavaszi fertőzések forrása a fertőzött leveleken áttelelő kazmotécium, ezért a monitoring szerves része kell, hogy legyen a védekezési stratégiánknak. Kora tavasszal az áttelelő képleteket kell felmérnünk, a további időszakban pedig a micéliumok megjelenését szükséges folyamatosan ellenőrizni a leveleken.
Az indanövények fő célpontjai lehetnek a lisztharmatfertőzésnek, egyrészt a fiatal szövetek miatt, másrészt, mert a fungicid hatóanyag nehezen éri el őket, vagy ha sorközbe lógnak, és csak a sor részesül fungicides kezelésben, akkor egyáltalán nincsenek fedve. Mindezek miatt érdemes az indanövényeket eltávolítani.
Akadályozhatja továbbá a kezelések sikerességét a bakhátak közti magas gyomnövényzet, emiatt fontos a tábla gyommentesen tartása.
Lényeges a fungicid kijuttatásához használt eszköz, háti kézi hajtású, vagy motoros permetező, esetleg szórókeret rendszeres karbantartása, a szóráskép minden kezelés előtti ellenőrzése. Meg kell győződni róla, hogy a permetlé a növény minden részét fedje, a levelek színét és fonákát egyaránt.
Rezisztencianemesítés.
Nem léteznek Sphaeroteca macularis sp. fragariae rezisztens fajták, de jelentős különbség van a fajták lisztharmat érzékenysége között. Fajtaválasztásnál nem elsődleges szempont ugyan, de fontos, hogy tisztában legyünk az általunk termesztett fajta fogékonyságával, és eszerint kell számítani a fertőzésre.



TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

Irodalom: -

Zene: -