SUTA(HOLYVA) - állat (családnév)



 csipkéshátú sutaholyva
(Fotó: csipkéshátú sutaholyva)




A csipkéshátú sutaholyva (Megarthrus denticollis) a rovarok (Insecta) osztályába, a bogarak (Coleoptera) rendjébe és a Holyvafélék (Staphylinidae) Családjába tartozó faj.
Palearktikus elterjedésű faj, a hegyvidékeken, főleg a bükkösök, lucelegyes bükkösök és a lucosok övezetében él.
Kis termetű, 2,5-2,8 Mm hosszúságú, vörösesbarna színezetű bogár. A Szárnyfedők hossza, a potroh háti részének hosszának a fele. Lábszárai és combjai megvastagodtak. Csápjai bunkós végűek, viszonylag hosszúak, a nyakpajzs alsó részéig érnek. Teste kerekded alakú, az összetett szemek jól kiemelkednek a fej síkjából. A nyakpajzs hátrafelé szélesedik, középen egy jól kivehető árok található. A harmadik és negyedik potrohszelvények szélesebbek
a többinél, így ez a test legszélesebb része.
Táplálkozását tekintve mindenevő faj, elsősorban az avarban tevékenykedik és korhadékot fogyaszt de megtalálható az idősebb Fák kérge alatt is. Kedveli az állandó, magas hőmérsékletet és a kevés nedvességet, elsősorban lucosokban tevékenykedik a meleg nyári napos időszakban.
A lárvák a felső talajszintben, vagy az avarban fejlődnek. Erősen rejtett életmódot folytat, nehezen figyelhető meg és gyűjthető, ezért ritka fajnak számít, a széles elterjedés ellenére is.



Továbbá:

Család: SUTABOGARAK – Fam: Histeridae

A sutabogarak teste erősen kitinizált, felületük fényes és csupasz. A szárnyfedők vége egyenesen lemetszett, a potroh utolsó 1–2 hátszelvényét szabadon hagyják. A test általában kerekded, ovális alakú és domború. A fej az előtor kikanyarításába illik, legtöbbször kissé behúzott. Csápjaik az első íz után térdeltek, végükön bunkósak. Rágóik nagyok, erősek (ragadozó életmód). Az előtor háta trapéz alakú, a szárnyfedők szorosan kapcsolódnak. Pajzsocskájuk kicsiny, vagy nem is látható. A szárnyfedőkön gyakoriak a vékony, hosszanti barázdák. A sutabogarak és lárváik ragadozó életmódot folytatnak. Korhadó anyagokban fejlődő egyéb rovarálcákra, nemzőkre vadásznak. Sok fajuk él a különböző szú-, cincér- és díszbogár járatokban. Kisebb emlősök és madarak fészkeiben is gyakran megtalálhatók. Egyes fajok kifejezetten a hangyákhoz kötöttek. Nagyon sok faj él dögön és trágyában, ahol sok légynyű fejlődik. Kifejezetten hasznos rovarok. Magyarországon 104 faj él, és 17 további előfordulása várható (Slawomir-Kaszab, 1980).

Közönséges sutabogár
Hister quadrimaculatus Linné
7–11 mm nagyságú, tojásdad alakú, fényes fekete bogár. Az előtor kétoldalt és elől is szegélyezett. Rágói nagyok, erőteljesek. A szárnyfedők finom hosszanti barázdákkal. A szabadon látható farfedő sűrűn pontozott. Sok változata ismert, vannak teljesen fekete példányok is, de a 4 vöröses folt is nagyon jellemző (innen az elnevezés). Főleg marhatrágyában.

Négyfoltos sutabogár
Hister quadrinotatus Scriba
Az előző fajhoz nagyon hasonló, de kisebb: 5-8 mm. Szárnyfedőin 2–2 vörös folt van. Marhatrágyában él.

Dögjáró sutabogár
Margarinotus brunneus Fabricius
Syn: Hister cadaverinusHoffmann, Margarinotus impressusFabricius
4,5–7 mm-es apró, fényes fekete bogár. Csápjai barnák. Mindenütt közönséges, elsősorban dögön és marhatrágyában található.

Lemez sutabogár – Hololepta plana Sulzer
Mint a neve is mutatja, teste teljesen lapos. Fényes fekete, párhuzamos szélű faj. Szárnyfedői nagyon rövidek, még a farfedő előtti 2. szelvényt és a 3. szelvény szélét sem fedik be. Lábai rövidek. Nagysága 7–10 mm, de vastagsága csak mintegy 1 mm. Elsősorban a száradó nyárfák kérge alatt található.

Hangyász sutabogár
Hetaerius ferrugineus Olivier
Egyik legapróbb fajunk, mindössze 1,3–1,6 mm. Myrmecophil-faj, azaz, kizárólag hangyabolyokban él. A hangyák ide-oda cipelgetik a bolyban, ami a hangyász sutabogarat egyáltalán nem zavarja. Színe rozsdabarna, ferdén álló vöröses szőrözettel.

Kéreglakó sutabogár
Platysoma frontale Paykull
valamint
Lapos sutabogár
Platysoma compressum Herbst
Hasonló, 3-5 mm nagyságú, gyakori fajok, lombosfák kérge alatt élnek.



TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

Irodalom: Turbuly Lilla – Suta legenda

Zene: Suta Feat.