SUGÁR(GOMBÁK) - állat; baktérium (családnév, leány keresztnév)
(Fotó: sugárgomba)
A Sugár magyar eredetű; jelentése: sugár.
Névnapok: március 20., augusztus 12.
Gyakorisága: nem gyakori.
Növényt megbetegítő sugárgombák. A növényt megbetegítő sugárgomba nevét onnan kapta, hogy a táptalajon telepe sugár irányban szétfutó képet mutat. Fénymikroszkóppal érzékelhető kórokozó. Fakultatív parazita, vagyis elhalt anyagon és élő gazdanövényben egyaránt képes élni. Vegetatív teste cönocitikus, azaz csöves hífákból álló micélium.
A micéliumban lévő magállomány maghártya nélküli, tehát a citoplazmától nem különül el. A sugárgombáknál – ugyanúgy, mint a baktériumoknál – sejtmag helyett csak magállomány található. Aerob igényű.
A sugárgomba-kutatás főbb eredményei:
1875: A sugárgomba első leírása táptalajon és első fényképének elkészítése (Cohn).
1891: Az első növényt megbetegítő sugárgomba leírása burgonyáról (Taxter).
1950: A sugárgombák rendszertanának megjelenése (Waksman).
A sugárgombák morfológiája. Vegetatív testük vékony, cönocitikus micélium, amelynek szélessége 1 mikrométer körül van. Ivartalan szaporodásuk konídiummal történik. A sugárgombák konídiumtartója oly módon alakul ki, hogy a micélium vége spirális alakú és harántfalakkal tagolt lesz. A konídiumok pedig úgy keletkeznek, hogy a harántfalaknál a micélium befűződik és feldarabolódik. A konídiumok tehát a micélium feldarabolódásával keletkeznek. Az így képződött konídiumokat artrokonídiumoknak nevezzük. A konídiumok alakja gömb, ovális vagy hordó alakú lehet. A konídiumok csírázása úgy történik, hogy először a konídiumon egy kis dudor, más szóval rügy keletkezik, amelyen a csíratömlő fejlődik
A sugárgombák elnevezése. A sugárgombákat a LINNÉ által megalkotott latin nyelvű kettős nevezéktan szabályai szerint nevezték el. Ez azt jelenti, hogy az első szó a nemzetség neve, a második szó pedig a faj jelzője.
A sugárgombák rendszere. A növényt megbetegítő sugárgombák a Bergey-féle rendszerben a Protophyta törzs, Schizomycetes osztályában és az Actinomycetales rendben találhatók. Növénykórtani szempontból a Streptomyces nemzetség jelentős. A Schizomycetes osztályba tartozó, növényt megbetegítő baktériumok Summary: A Schizomycetes osztályba tartozó, növényt megbetegítő baktériumok A nemzetségbe a burgonya sugárgombás varasodását előidéző Streptomyces scabies tartozik. Az átvitel beteg növényrészekkel és talajjal lehetséges.
A sugárgombák meghatározása. A morfológiai bélyegek a sugárgombák meghatározásához nélkülözhetetlenek. A micélium, a spirális végű konídiumtartó, a konídiumok alakja és mérete a fajok fontos jellemzője. A tenyészbélyegek a különböző speciális táptalajokon az egyes fajokra jellemzőek. A biokémiai reakciók (szénhidrátbontás, nitrátredukció, zselatinfolyósítás, tejbontás stb.) pozitív vagy negatív eredménye a sugárgombafajokra ugyancsak
jellemző. A patogenitásteszt a sugárgomba növényt megbetegítő tulajdonságának bizonyítása céljából elengedhetetlen.
A sugárgombák elleni védekezés. A rezisztencianemesítés a kórokozó fajok számos biotípusa miatt nehéz. A korábban rezisztens növényfajták később ezért fogékonyakká válnak. A betegség megelőzésének egyetlen lehetősége jelenleg a megfelelő termesztési eljárások alkalmazása. A növényt megbetegítő Streptomyces fajok számára a lúgos pH-jú talajok kedvezőek. Ezért zöldtrágyázással és savanyú kémhatású műtrágyákkal (ammóniumszulfát, szuperfoszfát) a talaj lúgos pH-ját kell megváltoztatni.
A sugárgombák felhasználása a növénybetegségek elleni védekezésre. A sugárgombákból nyert antibiotikumokat az ember- és állatgyógyászatban kiterjedten használják. Növénybetegségek leküzdésére ezek hazánkban még nincsenek
forgalomban. A Streptomyces griseoviridis viszont Mycostop néven talajlakó gombák ellen Magyarországon is használatos.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: Sugár Gyula.
Zene: Sugár Rezső.