SONKÓ – növény (családnév)



konkoly
(Fotó: konkoly)




konkoly J: liláspiros szirmú mérgező gyomnövény; Agrostemma githago.

Tudományos neve, az Agrostemma ’szántóföld koszorúja’ jelentésű. Társnevei a csomolya és ördögborda. A népnyelvben sonkó.
Régi szavunk a konkoly, már 1344-ből adatolja a Magyar Oklevél-szótár kunkuly alakban (OklSz.), majd a Schlägli Szójegyzékben 1405 körül concol. Az 1517-ben napvilágot látott Ortus Sanitatis magyar glosszái között 1525 körül „Nigella – konkoly.”Megtalálható 1533-ban Murmelius szótárában, 1560 körül a Gyöngyösi Szótártöredékben, 1570 körül Lencsés György kéziratos orvosbotanikai művében (Ars Medica), 1578-ban Melius Juhász Péternél, 1583-ban Clusius pannóniai flóraművében (NomPann.), 1585-ben Calepinus
szótárában, 1590-ben Szikszai Fabricius Balázsnál és 1595-ben Verancsics Faustus Dictionariumában: konkoly ’Lolium’. 1664-ben Lippay Jánosnál szerepel a konkolyvirág, „aki tellyes, fejér is vagyon”. 1703-ban a Dorstenius-féle Botaniconba bejegyzett magyar növénynevek között konkoly alakban olvasható.
1783-ban Benkő Józsefnél (NclB.) a konkoly az Agrostemma coronaria és az üszögös konkoly a Lolium temulentum. 1807-ben a Magyar Fűvész Könyvben (MFűvK.) az Agrostemma coronaria rózsás konkoly, illetve kassai rózsa néven szerepel.
Konkoly szavunk szláv eredetű. A déli szláv nyelvekből az újgörögbe is átkerült. A szláv nyelvekben a növényt harangszerű virágáról nevezték el.
Linné az Agrostemma nemzetségnevet a ’szántóföld’ jelentésű görög agrosz és a sztémma ’koszorú’ szavak összetételével alkottta. A szántóföldek gyomnövényének szembetűnő, kerék formájú koronájára utal.
A Szigetközben konkó, konkú néven ismerik: „A konkó gumójábo fekete mag van, az megrontja a lisztet. Ha konkolos vót a búza, rövid rostával kivettük a
gabnát, megkarétuk [körberázogattuk], a fölülre kerűt portól marékkal megtisztítottuk. De ha lehetett, még korábban konkolozóval kiszettük a vetésből.”
Tokban fejlődő sok, fekete magocskája ugyanis mérgező.
Veszedelmes növény, konkolyos gabonából készült kenyértől Oroszországban az I. világháború előtt sok katona súlyosan megbetegedett. A régi rómaiak nagyon kedvelték, ha a koszorút tarkította, a gazda azonban sohasem látta szívesen, ha a vetésben tarkállik a konkoly liláspiros virága. A néphit azt tartja róla, hogy virágzásának kezdete után egy hónapra beérik a gabona. A német szólásmondás szerint: „Rade, Rade, Rade rot, in vier Wochen neues Brot”. Régen a termőföld virágaként tisztelték a pipaccsal együtt, a föld termékenységének jele volt, sok monda is fűződik hozzá.
Szép kerti virág az Európa déli részéből származó Agrostemma coeli rosa, a mennyei rózsa. Kopasz konkolynak is nevezik, mert a növény szára kopasz és nem szőrös, mint a közönséges vetési konkolyé.
Szintén Dél-Európából származik az ernyős konkoly, az Agrostemma flos Jovis, azaz Jupiter virág. A hosszan virágzó évelő fajok tetszetősek a kertben.


TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

Irodalom: -

Zene: -