SNEFF – állat (családnév)



gulipán
(Fotó: gulipán)




gulipán J. szikes vizek fölfelé hajló csőrű vonuló madara; Recurvirostra.

• Az ÉKsz. szerint ismeretlen eredetű. Chernel még azt írta, hogy „mint hangfestő név az Alföld parasztvadászainál közkeletű” (Nyr. 1898). Valószínűleg tényleg a madár hangját utánzó hangsorból keletkezett.

Legtöbb társneve hosszú, fölfelé hajló csőrére utal: R. 1801: kardorrú (Földi), 1841: európai kardorrú, N. csutor-orra (Vajda), N. Chernel: kardorrú gulipán, hajóorrú gulipán, felhajlottorrú gulipán, hajóorrú sneff, pörgecsőrű sneff, kaszaorrú sneff | SzegSz.: pörgeórú sneff, hajóórú snyeff. Idegen nyelvi megfelelő a ném. Säbelschnäbler ’szablyacsőrű’, N. krummschnabel ’görbecsőr’, verkehrtschnabel ’fordított csőr’ (Brehm).

A lat. szaknyelvi avocetta átvétele Földi Avozetta terminusa 1801-ben. A latin szaknyelvi szót a fr. l’avocette, ol. avosetta ’gulipán’ (KissMad.) fajnévvé
tételével alkották. Vajdánál is szerepel 1841-ben. Tarka gulipán neve (uo.) tollazata színezésére utal.

♦ A gulipán a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a gulipánfélék (Recurvirostridae) családjába tartozó faj. Európában
és Ázsia középső részén honos. Lagúnák, iszapos tengeröblök, szikes tavak madara. Telelni Afrikába és Ázsia déli részére vonul. Lépegetve a sós, sekély
vízben, jellegzetes csőrével kaszáló mozdulatokkal keresi táplálékát. Szikes tavak, elöntések szigetein, sziklapadkákon, víz közelében telepesen, a talajra
készíti fészkét. Fészekalja 4 tojásból áll, melyen 22–24 napig kotlik. Évente egyszer rak fészket, a fiókák fészekhagyók. Március–november hónapokban tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő a Duna–Tisza közén és a Tiszántúlon.


TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

Irodalom: -

Zene: -