SAS(FŰ) - növény (családnév, fiú keresztnév)



sasfű vagy harangláb
(Fotó: sasfű vagy harangláb)




A Sas fiú keresztnév.
Névnapok: nincs.
Gyakorisága: nem gyakori.

A harangláb vagy sasfű (Aquilegia) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó nemzetség több mint száz fajjal.
A nemzetség holarktikus: fajai az északi féltekén élnek.
Magyarországon csak a típusfaj, a közönséges harangláb (A. vulgaris) őshonos, ezért a magyar szakirodalom gyakran egyszerűen csak haranglábként említi.
Töve bokrosodik. A levelek hármasan összetettek, a levélkék széle ép. A Csészelevelek a szirmokhoz hasonlóan színesek, azokkal váltakozva alkotják a virágtakarót. A szirmok egyik vége sarkantyús, a másik vége tölcsérszerű mézfejtővé alakult. A legtöbb faj mérgező. Évelő. Teljesen télálló és fagytűrő. Kedveli a jó vízgazdálkodású talajt és a nyílt, napos helyet.
A haranglábak a bagolylepkefélék (Nocuidae) családjába tartozó néhány faj (például káposztabagoly (Mamestra brassicae), bakszakállbagoly (Amphipyra tragopoginis)) hernyójának tápláléknövényei.
Felhasználása. Tavasszal és nyáron nyíló, általában harang alakú sarkantyús virágaiért több fajt dísznövénynek termesztenek; ezek Sziklakertbe is ültethetők.
Ismertebb fajok:
• havasi harangláb (Aquilegia alpina)
• feketéllő harangláb (Aquilegia nigricans)
• kisvirágú harangláb (Aquilegia brevistyla)
• kolorádói kék harangláb (Aquilegia coerulea)
• kanadai vörös harangláb (Aquilegia canadensis)
• arany harangláb (Aquilegia chrysantha)
• sivatagi harangláb (Aquilegia desertorum)
• nyugati vörös harangláb (Aquilegia elegantula)
• japán harangláb (Aquilegia flabellata)
• sárga harangláb (Aquilegia flavescens)
• nyugati harangláb (Aquilegia formosa)
• hosszúsarkantyús harangláb (Aquilegia longissima)
• Sierra-harangláb (Aquilegia pubescens)
• Sziklás-hegységi kék harangláb (Aquilegia saximontana)
• közönséges harangláb (Aquilegia vulgaris)



TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

Irodalom: Fekete S as Kiadó.

Zene: Napra zenekar – Sas Ferenc hódítása