SÁRMÁNY(VIRÁG) - növény (családnév)
(Fotó: sármányvirág)
A sármányvirág (Sideritis) az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjához tartozó növénynemzetség.
Egy faja, a parlagi sármányvirág, vagy egyszerűen csak sármányvirág (Sideritis montana) elsősorban gyógyító tulajdonságairól nevezetes. Mediterrán területen bőséggel terem, a Balkán-félszigeten,
az Ibériai-félszigeten és Makaroneziában, de Közép-Európában és Ázsia mérsékelt éghajlatú részén is megtalálható.
Története. A görög nyelvben a „sideritis” szó szerinti fordítása: „az, akinek vasfegyvere van”. A növényt már az ókori görögök is ismerték, különösen Dioszkoridész és Theophrasztosz. Bár Dioszkoridész három fajról írt, de csak az egyik (valószínűleg az S. scordioides) lehet a Sideritis rokona. Az ókori időkben a növény használata általános gyógymódnak számított, amit vasfegyverek által okozott sebeknél, sérüléseknél alkalmaztak a csatákban. Azonban mások úgy tartják, hogy a név eredete a csészelevél alakjára utal, amely a lándzsa hegyére hasonlít.
Rendszerezése:
2002-ben egy molekuláris filogenetikai vizsgálat felismerte, hogy a Sideritis és további 5 nemzetség parafiletikusan be van ágyazódva a Stachys nemzetségbe. További vizsgálatok szükségesek a Stachys és Sideritis rokonsági vizsgálatainak feltárásához. Az EOL három fajt sorolt a nemzetségbe:
• Sideritis lanata – szőrös vasfű
• Sideritis montana – parlagi sármányvirág, hegyi vagy parlagi vasfű
• Sideritis syriaca – krétai sármányvirág, korai horgas vasfű
Ezen kívül különböző leírások (köztük a Wikispecies, az ITIS és a ZipcodeZoo) 319 különböző fajt, alfajt, ökotípust és formát különböztetnek meg, néhány közülük:
• Sideritis candicans
– gyapjas sármányvirág
• Sideritis cypria
– ciprusi sármányvirág
• Sideritis euboea
• Sideritis glacialis
– havasi sármányvirág
• Sideritis hyssopifolia
– izsóplevelű sármányvirág
• Sideritis purpurea
• Sideritis raeseri
• Sideritis remota
• Sideritis romana
• Sideritis scardica
• Sideritis theezans
A botanikusoknak igen nehéz dolguk van a Sideritis változatainak elnevezésében és besorolásában, az apró eltérések miatt.
Növénytan:
A nemzetséget alkotó fajok 8–50 cm magasra növő félcserjék vagy egyéves lágyszárúak, általában 1000 m fölött sziklákon találhatók. Molyhos növény, Mikroszkópon keresztül szőrszálak összefonódása látható. Szárai négyszög alakúak, lágyszárúak. Levelei keresztben átellenesek, a felső részen sisak forma látható. A Sideritis virága harang alakú, halványsárga színű. A virágok hajtásvégi fürtökben nyílnak májustól augusztusig. Kis alakító metszésektől eltekintve nem igényelnek rendszeres visszavágást. Magvetéssel vagy meddő hajtásokrólszedett félfás dugványokkal szaporíthatók.
Gyógynövényként:
A sármányvirág segíti az emésztést, erősíti az immunrendszert, megelőzi a megfázást és az influenzát. Vírus, gomba és baktérium ellen is hatásos, fájdalomra és enyhe szorongásra is használható. Természettudósok szívesen ajánlják a hegyi teát, amit csodaszernek tartanak. Megfigyelések szerint közel van az igazsághoz. Modern vizsgálatok kimutatták, hogy a Tea fogyasztásával megelőzhető a csontritkulás és antioxidáns hatása miatt a rák. A növényt tudományos kutatások is igazolják: diterpéneket, flavonoidokat
és esszenciális olajokat tartalmaz. A Sideritist a
zsályával és az ánizs magjával hasonlították össze, a növények flavonoidtartalma miatt.
A legtöbb kutatást Hollandiában, Görögországban, Macedóniában, Albániában és hazánkban is végeztek 1998. májusban a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészeti szakán, Budapesten.
Felhasználása. Nagyon népszerű Görögországban, Albániában és Macedóniában, gyógy- és élvezeti teaként egyaránt fogyasztják aromás íze miatt.
A tea elkészítése: forralt vízzel leönteni a szárított szárat, levelet és virágot, 15-20 percig ázni hagyni, majd Mézzel és citrommal ízesíthető.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: Sármány-Parsons Ilona.
Zene: Kocsár Miklós – Arany ágon ül a sármány, kutyatár