SÁNDOR(PAPAGÁJ) – állat (családnév, fiú keresztnév)
(Fotó: örvös sándorpapagáj)
A Sándor név eredete, jelentése:
1. - görög-olasz-német eredetű; jelentése: az embereket vagy az emberek ellen oltalmazó
2. - török eredetű; jelentése: akarat.
Névnapok: január 15., február 26., március 18., április 23., május 3., október 11.
Gyakorisága:a 2000-es években a 37-42. leggyakoribb férfinév között szerepelt.
Európában hetvenhét betelepült madárfaj ismert (DAISIE, 2009). Ezek közül négy faj szerepel a száz legveszélyesebb európai invazív faj között: a kanadai lúd (Branta canadensis), a halcsontfarkú réce (Oxyura jamaicensis), az örvös sándorpapagáj (Psittacula krameri) és a szent íbisz (Threskiornis aethiopicus). Az Európai Parlament és Európa Tanács 1143/2014/EU jegyzéke három madárfajt nevesít olyan inváziós fajként, amelyek betelepítését vagy behurcolását meg kell akadályozni, ezek a halcsontfarkú réce (Oxyura jamaicensis), a szent íbisz (Threskiornis aethiopicus) és a házi varjú (Corvus splendens).
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: Az örvös sándorpapagáj vagy kis sándorpapagáj (Psittacula krameri) a madarak (Aves) osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe, ezen belül a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj.
Tudományos nevét Wilhelm Heinrich Kramer osztrák természettudósról kapta.
Magyar nevében a „sándor” Nagy Sándor makedón királyra utal, mivel ő volt az első, aki ilyen madarat hozott Európába.
Az örvös sándorpapagáj Közép-Afrikában a kontinenst kelet-nyugati irányban átszelő sávban honos, valamint az indiai szubkontinens legnagyobb részén, keleten Mianmarig.
Németországba a Rajna-vidékére, Hollandiába, valamint Angliába is betelepítették, itt manapság kisebb populációi élnek a szabad természetben. A Handbook of alien species in Europea (DAISIE, 2009) szerint a száz legveszélyesebb európai invazív faj közé tartozik.
Az örvös sándorpapagájnak négy alfaját különbözteti meg a tudomány..
afrikai örvös-sándorpapagáj (Psittacula krameri krameri) Nyugat-Afrikában Guineától, Szenegáltól és Mauritánia déli részétől keletre egészen Uganda
nyugati részéig és Szudán déli részéig valamint délre egészen a Dél-afrikai Köztársaság keleti területéig előfordul.
etióp örvös-sándorpapagáj (Psittacula krameri parvirostris) Etiópia északi részén, Szomália északnyugati területein és Szudánban a Szennár területen él.
indiai örvös-sándorpapagáj (Psittacula krameri manillensis) India középső és déli részén, Srí Lanka szigetén és Bangladesben őshonos. Fogságból megszökött egyedekből alakult vagy mesterségesen betelepített populációi élnek Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában is.
északi örvös-sándorpapagáj (Psittacula krameri borealis) Pakisztán keleti részén, Észak-Indiában, Nepálban és Mianmar középső területein honos.
Korábban e faj alfajának vélték a ma már önálló fajként kezelt mauritiusi sándorpapagájt (Psittacula echo) is. A DNS elemző genetikai vizsgálatok bebizonyították, hogy ez a örvös sándorpapagájtól oly elszigetelten élő faj valóban önálló faj, de nagyon közel áll az örvös sándorpapagájhoz.
Testhossza 38-42 centiméter (25 centiméteres farkával együtt), Szárnyfesztávolsága 42-48 centiméter és testtömege 120-150
gramm. A hímet a fekete torka különbözteti meg a
tojótól. Harmadik életévében keskeny rózsaszínű gyűrű képződik a nyaka körül. A tollazata világító zöld; a hosszú, hegyes farok felső része kékeszöld. A láb
ujjak erősek és hajlottak, hogy a madár meg tudjon kapaszkodni az ágakon. A táplálékot is képes ügyesen megfogni és a csőréhez vinni. A csőr fénylő piros, nagyon erős és görbe.
Az örvös sándorpapagáj társas lény. Tápláléka gyümölcsökből, bogyókból és dióból áll.
Az ivarérettséget kétéves korban éri el. A költési időszak Afrikában augusztustól novemberig, Indiában decembertől júniusig tart. A fészekalj 3-4 fehérTojásból áll. A tojásokon mindkét szülő 22-24 napig kotlik. A fiatal papagájok 40-50 nap múlva repülnek ki. Nem mindegyik fióka marad meg.
