RÓZSA - növény (családnév, leány keresztnév)
(Fotó: parlagi rózsa)
A Rózsa a latin Rosa névből származik, jelentése: rózsa.
Névnapok: augusztus 23 és 30, szeptember 4.
Gyakoriság: nem gyakori; már az Árpád-korban is használatos volt.
A parlagi rózsa (Rosa gallica) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó rózsafaj.
Gyakori magyar neve még a bársonyrózsa, illetve az angol gallic rose tükörfordításaként ismert a gall rózsa elnevezés is. Régies elnevezései közé tartozik a tarka rózsa és a törpe rózsa.
Leirása:
Felálló ágrendszerű, alacsony termetű, lombhullató tarackoló cserje. Vesszői zöldek vagy piroslók, tüskéi nem egyformák, vannak közöttük görbék és egyenesek, rövidebbek és hosszabbak (legfeljebb 6 mm hosszúak, alapjuk 3 mm széles lehet), közöttük számos tűszerű serteszőr fejlődik. Apró, tojásdad rügyei pirosasak.
Fakultatív örökzöld, páratlanul szárnyasan összetett levelei 3-5 ülő, tojásdad vagy visszás tojásdad, fűrészes szélű, kerek vállú, tompa vagy kihegyesedő csúcsú levélkéből állnak.
A levéllemez bőrnemű, színén fényes sötétzöld, fonákán fehéres, gyakran rásimuló szőrös, erezete kidomborodó. Száraz időben levélkéi a levélgerinctől szögben lehajlók. Mirigyes-fűrészes szélű pálhái a levélnyéllel hosszában összeforrtak.
Virágai 4-6 cm szélesek, élénk rózsaszínűek vagy pirosak, magányosan, vagy 2-3-as csoportokban a levelek hónaljában fejlődnek. Kocsányuk 2-3 cm hosszú, sűrűn mirigy- és tüskeszőrös. Külső csészelevelei
lándzsás sallangos szélűek, elvirágzás után szétállók. A vacok gömbölyded vagy tojásdad, sűrűn mirigy- és serteszőrös. Sziromlevelei 2-3 cm hosszúak, visszás tojásdadok, kicsípett csúcsúak, illatosak. Számos porzója szétterülő, bibéi nem kiemelkedők.
Csipkebogyó áltermése téglavörösre vagy barnáspirosra érik, hossza 1-1,5 cm között változik, húsa vékony, bőrnemű, szőrzete lekopaszodó.
A parlagi rózsa a legtöbb régi kerti rózsafajta őse, a természetben nagyritkán előforduló teltvirágú, illatos változatait már rég termesztésbe vonták.
Magassága:
0,5-1,5 m.
Virágzása:
június.
Termésérése:
szeptember.
Származása:
Közép- és Dél-Európa egészen Kis-Ázsiáig.
Élőhelye:
Ritkás lombhullató erdők, tisztások, gyepek. Hazánkban főként a hegylábi lösztakarón kialakult erdőszéli cserjésekben találhatjuk, a száraz alföldi homoktalajokat nem kedveli. Előfordul a Csanádi-háton is.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: A telt virágú, többnyire rózsaszín vagy piros fajták erősen illatosak. Franciaországban Provence környékén némelyiket olajáért nagy területeken termesztették.
Az ‘Officinalis fajta volt a rózsák háborújában a Lancaster-ház piros rózsája.
Zene: Koncz Zsuzsa – Ha én rózsa volnék