PÚPOS(SZÚ) – állat (családnév)
(Fotó: púposszú)
Púposszú – Xyleborus dispar Fabricius
Társnevei: kétalakú púposszú, egyenetlen szú
Syn: Anisandrus dispar Fabricius, Apatele dispar Fabricius, Bostrichus brevis Panzer
Leírása: A hímek kerekdedek, szárnyfedőjük rövid, az előtor elülső szegélye csúcsszerűen megnyúlt. A nőstények előtora púpszerűen kiemelkedik. A hímek nagysága 2–3 mm, a nőstények nagyobbak, elérik a 3,8 mm-t.
Elterjedése: Európai faj, a Kárpát-medencében mindenütt közönséges.
Életmódja: Tápnövényei közé tartozik minden lombfa, esetenként Pinus, Thuja és Juniperus fajokon is megtelepszik, de megtalálták Sambucus és Vitis féléken is (Endrődi, 1959). Rágásképe jellemző: A nőstény először néhány cm mélyen merőlegesen befurakodik a fatestbe, majd a járatok jobbra, balra elágaznak és az évgyűrűk mentén futnak tovább. Ezekből újabb járatok ágaznak ki, merőlegesen, rostirányban. A járatok mindenütt egyforma vastagok. Álcajáratok nincsenek, mert az új nemzedék az anyamenetekben fejlődik és táplálékul nem a faanyag szolgál, hanem a nőstény által a peterakáskor a járatokba megtelepíett Monilia candida nevű gomba micéliumai. A kezdetben fehér micélium a járatokat kitölti. Később a járatok fala feketére szineződik. A bábozódás és a kifejlett nőstények megtermékenyítése is a járatokban történik. A megtermékenyített nőstény a járatban áttelel. Évente egy nemzedéke van. Nevelési kísérletek során mindig a nőstények vannak túlsúlyban. Balás és Sáringer (1982) szerint az arány: 72–28% a nőstények javára. Tömegszaporodása idején teljesen egészséges fákat is megtámad. Gyümölcsösökben károkat okozhat.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: Paul Féval – A púpos
Zene: A púpos – magyar musical