PISTI – növény (családnév)
(Fotó: vízifukszia)
nebáncsvirág J: sarkantyús virágú, érintésre felpattanó toktermésű növény; Impatiens. nenyúljhozzám J: nebáncsvirág. fájvirág J: nenyúljhozzám, nebáncsvirág.
vízifukszia J: fényes kerek levelű, áttetsző szárú, sarkantyús virágú, toktermésű dísznövény; Impatiens walleriana.
A nebáncsvirág közismertségét számos társneve is bizonyítja: cipellő, kisasszonycipellő, kisasszony papucsa, rúgófű, sárgaibolya, fajtlinka, hüvelyke.
Hasonnevei, mint a német eredetű ne-illess, nenyúljhozzám, hozzámnenyúlj, engemnebáncs, valamint a fájvirág is azon alapul, hogy magva rendkívül könnyen kipereg. A Szigetközben nebáncsrúzsa, a Csallóközben nenyúljhozzám gavallér a neve; felpattanó termésük „rugós”. Benkő József szemléletes leírása 1781-ből:
„az engem-ne-bánts (noli me tangere) oly csodálatos fü, hogy midőn magvát akarnád venni, bár serénykedjél, ha ki nem szökik. Nem tréfa ez. Alig közelit
kezed a füvön lévő maghüvelykékhez, sebesen kiugranak magvai belőle.” A nebáncsvirág ilyen leírásához hozzáteszi még, hogy „Ez a tiszta s szűz erkölcs,
melynek óltalmazó pajzsa az, ha Pál apostolnak ama mondását szüntelen magaddal hordozod mocsoktól való védelezésedre: A jó erkölcsöt megvesztegetik a gonosz társaságok.” Veszelszki Antalnál 1798-ban szintén engem’ ne bánts a neve. 1818-ban Nebánts virág, 1870-ben nebántsd virág alakban van róla adatunk (TESz.).
Magyar fejlemény, az előtag alakulásmódjára vö. fogdmeg, nefelejcs. Az összetétel mintája a botanikai latin I. noli-tangere, mely számos nyelvben ma is
használatos tovább, például az angolban és a franciában noli me tangere tulajdonképpen ’ne érints, ne nyúlj hozzám’. E kifejezés alapján több nyelv is
alkotott összetételt. Ilyen az angol touch-me-not ’erdei nebáncsvirág’, orosz nye-tronmenja, német Rührmichnichtan ’fájvirág’. Ez utóbbi tükörfordítása
a magyar népnyelvi nenyúljhozzám elnevezés. Latin Impatiens genusneve is ’türelmetlen, kényes’ jelentésű. A nemzetségnév a latin im-, in- (tagadó, semlegesítő szóelem) és a patiens ’türelmes, tűrő’ szavak összetétele, érthető a névadási motívum.
A fájvirág ma az ’Impatiens balsamina’ szaknyelvi neve. Ennek a fajnak is számos társneve használatos; ez a növény ismertségét bizonyítja. Ilyen a latinból
származó balzamína, balzsamína, régi szaknyelvi íneresztőfű, kertinebáncsvirág, papucsvirág, népnyelvi gavallérvirág, kisasszony papucsa, legényvirág és
a fajokat összetévesztő nebáncsbodza.
A növény megérintésénél vagy megrázásánál az érett termésben a termőlevelek elválnak, felgöngyölődnek, és valóban kilövellik a magokat. Ezek akár több
méter távolságra is elrepülhetnek. Ligeterdők, szurdokerdők, nyirkos elegyes és lomberdők növénye. Árnyékkedvelő, sárga virágú, gyakori növényünk. Gyengén mérgező keseranyagot tartalmaz.
Vízpartok, nedves erdők szórványosan előforduló, kedves, fürtvirágzatú növénykéje az eredetileg Indiából származott kerti dísznövény, a bíbor nebáncsvirág.
1930 óta folyamatosan terjed folyópartjaink mentén, innen telepszik meg más termőhelyeken is.
A vízifukszia társneve a szívvirág, pisti, pistikevirág, leánycsalogató és a Szultán-nebáncsvirág. Ez utóbbi a régebbi tudományos Impatienssultani fajnév
alapján keletkezett.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: Örkény István – Pisti a vérzivatarban
Zene: Hellópisti zenekar.