PIROS(SZENDER) - állat (leány keresztnév)



pirosszender
(Fotó: pirosszender)




A Piros a Piroska keresztnévből származhat.
Névnapok: január 18.
Gyakorisága: nem gyakori.

A piros szender (Deilephila porcellus) a Rovarok (Insecta) Osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a Szenderfélék (Sphingidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[
szerkesztés
]

A piros szender elterjedési területe egész
Európa,
az
Alpokban
1600
méter
magasságig. Továbbá előfordul
Nyugat-Ázsiában
és
Észak-Afrikában.
A
szőlőszendernél
(Deilephila elpenor) kevésbé gyakori, de azért nem ritka.

Megjelenése[
szerkesztés
]
Deilephila-porcellus-180806.jpg/200px-Deilephila-porcellus-180806
Nagyítás
Hernyója
Deilephila_porcellus_MHNT.jpg/200px-Deilephila_porcellus_MHNT
Nagyítás
Ugyanaz a piros szender felülről és alulról nézve

A piros szender elülső
szárnya
2,2-2,8 centiméter hosszú. Lényegesen kisebb termetű, mint a szőlőszender, amelyhez színben és rajzolatban hasonlít. Az viszont nem annyira
piros,
mint ez a faj. Míg a szőlőszendernél egyenes vonal húzódik a szárny külső szélén egészen annak csúcsáig, a piros szender elülső és hátulsó szárnyain széles,
vörösbarna, cikcakkos vonalú sáv látható, mely ugyancsak a szárnyak csúcsánál végződik. A piros szender
potroha
felül majdnem egyszínű vörös, a szőlőszenderé felül olajzöld, középen lilásvörös, hosszanti sávval.

Életmódja[
szerkesztés
]

A piros szender nyirkos ligeterdők, lapályok és patakpartok lakója. E szenderfaj nappal is repül. Tápnövényei
füzike-
és
galajfajok.

Szaporodása[
szerkesztés
]

A piros szender repülési ideje áprilistól június végéig tart. Egy nemzedéke van évente. Hernyóidőszaka július–augusztus között van. A
hernyók
különböző színezetűek: élénkzöld, barna és feketés egyedeik vannak.