PIPA(BÉKA) - állat (családnév)
(Fotó: pipabéka)
A pipabéka (Pipa pipa) a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, ezen belül a pipabékafélék (Pipidae) családjába tartozó faj.
A pipabéka elterjedési területe Bolívia, Brazília, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Kolumbia, Peru, Suriname, Trinidad és Tobago és
Venezuela.
Ez a békafaj általában 10-13 centiméter hosszú, de akár 20 centiméteresre is megnőhet. A pipabékának kicsik a szemei; nincsenek fogai és nyelve sem. Lapos teste, levél alakú. Színezete kopott barna, néhány folttal. Széles lábfejei úszókkal vannak ellátva; a mellső lába ujjain csillagszerű képződmények láthatók.
A pipabéka a trópusi és szubtrópusiAlföldek nedves Erdeiben és édesvizű mocsaraiban él. Az élőhelyek elvesztése veszélyezteti a fajt.
Ezt a békát a szaporodási módszere miatt ismerjük jól. A többi békafajtól eltérően, a pipabéka hím nem a légzsákok által kiadott hangokkal vonzza magához a nőstényeket, hanem a torokban levő csonttal, amellyel éles csettintő hangokat képez.
Ölelkezés közben a pár ívekben fel-felemelkedik a fenékről. Minden felemelkedés közben, a nőstény 3-10 petét bocsát ki magából; a petéket a hím mozgásai a nőstény háti bőrébe nyomja bele. Miután a peték el lettek „ültetve”, néhány napra a bőrbe ágyazódnak és az anyjuk hátának lépesméz külsőt kölcsönöznek. A petéből való kikelés, az Ebihalból kis békává válás, mind az anyaállat hátbőrében megy végbe. Az alig 2 centiméter hosszú, kis pipabékák átszakítják anyjuk hátbőrét és kimásznak. Miután
elhagyták az anyaállatot, a kisbékák magányos életmódot folytatnak.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: Robin Cole – A pipa
Zene: -