ORSÓ(PÁLMA) - növény (családnév)
(Fotó: orsópálma)
Az orsópálma (Hyophorbe verschaffeltii) a pálmafélék (Arecaceae) családjába tartozó faj. A Hyophorbe nemzetség nevét a görög ’disznó’ és ’étel’ szavak összevonásával kapta, sok tápanyagot tartalmazó termését disznók takarmányozására használták, így az orsópálmát is. Tudományos nevének második részét Ambroise Verschaffelt (1825–1886) belga növénynemesítő emlékére adták.
Az Indiai-óceánban található, vulkáni eredetű Mascarenhas-szigetcsoporthoz tartozó Rodrigues sziget Endemikus faja. A parti Szavannákon és a hegyi esőerdőkben honos. Őshonos környezetében nagyjából 50 kifejlett példánya található. Ennek ellenére a jövője biztosított, mivel sok helyen dísznövényként ültetik.
Legfeljebb 5 méter magas, el nem ágazó törzsű pálma. Szürke törzse hordószerűen megvastagodik, rajta a lehulló levélhüvelyek szabályos barázdát hagynak maguk után. A kifejlett növény koronája mindössze 8–10, de 180–300 cm hosszú, hamvas sötétzöld, szárnyasan összetett levélből áll. A levélgerincen átellenben növő, 60–90 cm hosszú, keskeny levélkék (levélszárnyak) ferdén, V alakban állnak. A lándzsaszerű levélszárnyak fonákja erősen viaszos, szürkés, a színük sötétzöld. A visszahajló levélgerinc alsó része vöröses árnyalatú.
Összetett virágzata közvetlenül a levélhüvelyek alatt fejlődik ki; a virágzat tengelye a törzsre csaknem merőlegesen áll. Apró, szürkéssárga virágai hímnősek. Körülbelül 2 cm hosszú, vöröses narancssárga gyümölcsében egyetlen, megközelítőleg 1 cm-es mag fejlődik.
A sok tápanyagot tartalmazó, laza szerkezetű (homokos), semleges vagy enyhén meszes talajt kedveli. Egész évben melegigényes, így Magyarországon fűtött lakásban teleltethető. Víz- és páraigényes, de a pangó vízre érzékeny – viszont a szárazabb körülményeket időszakosan elviseli. Fényigényes, de a tűző nap könnyen megégetheti a levelét, ha a szabadba visszük, célszerű félárnyékba állítani.
Magja 25 °C-on 2–6 hónap alatt csírázik ki.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: -
Zene: -