oroszlán J. Afrikában és Dél-Ázsiában élő, macskaféle nagy ragadozó állat; Leo leo.
• Igen korai felbukkanású írásbeliségünkben oroszlán szavunk, helynévben már 1247-től (Wruzlausmunustura /TESz./), 1256: Orozlanus (OklSz.) adatolható.
Köznévként 1448 k.: „nemcзak farkason De es oroзlanÿon” (JókK.), majd 1469: franciscus orozlaÿn szn. (MNy. 57), 1595: orozlianios szn., 1774: oroszleányok,
1788: oroszlány (TESz.), 1889: araszliány (Nyr. 18). A nyelvjárásokban ÚMTsz.: araszlán, araszlány, oroszján, oroszlëjány.
A magyar oroszlán név megfejtésére számos kísérletet tettek. A Czuczor–Fogarasi-szótár például még az oroz igéből vezeti le a szót: „orozlán, orozlány,
(or-oz-la-an) fn. tt. orozlán-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. … Mi e szónak eredeti jelentését illeti, legvalószínűbb, hogy nevét ezen állatnak ragadozó (orzó)
tulajdonságától vette, ámbár azt is lehetne gyanítani, hogy az ordít igével áll fogalmi viszonyban … orozlán annyi volna, mint orozló, részesülő az elavult
orozol (ragadoz) törzsöktől.”
Valójában azonban jövevényszó a honfoglalás előtti időkből. Ótörök eredetű szavunk; vö. ótör., mong., ujg., csag. arslan; perzsa ārslān, arslān, aşlān;
urdu arslān, tat. arїslan, csuv. arəslan, mandzsu arsalan, tör. aslan, kirg. arsїlan v. arїstan v. arstan, kun astlan ’oroszlán’. Idetartozó még a baskír,
karakalpak ariszlan ’ua.’ (TESz.), az. aslan, kazah arıslan, krími tat., mong. arslan. A tőmagánhangzók arisz- > orosz- alakulásához hasonló történt boszorkány (< tör. basïrqan) szavunkban. Két részből állnak a török nyelvi szavak, -lan utótagjuk a ragadozó vadállatokra alkalmazott ótörök végződés, lásd pl. jılan v. yılan ’kígyó’ (jıl- / yıl- ’kúsz-’), kaplan ’tigris’, sırtlan ’hiéna’. A török arsїlan eredetét Zaicz Gábor a ’vörösessárga’ jelentésű török *arsїl melléknévvel valószínűsíti. Ezzel a jelentéstársítással – az oroszlán bundájának színével kapcsolatban – párhuzamra találunk az óind nyelvekben: tamil
ari ’zöld, sárga, barna, sárgásbarna, őzbarna szín’, illetve ’oroszlán’, arimá ’oroszlán’ (< má ’vadállat; nagyság, erő’), arijéru ’hím oroszlán’, szanszkrit
hari, harit ’színnév’, illetve ’oroszlán’ stb.
Binominális latin szaknyelvi Leo leo nevét tautonímiával alkották, a gör. λέων, lat. leō ’oroszlán’ (W.) szóból való. A CzF. szótár szerint világos az
összefüggés a gör. λεων, mely más árja nyelvekbe is átment, és a λεία ’zsákmány, préda’, továbbá a ληστης’rabló’ között. Mindenesetre az ókori görög/latin név folytatója többek közt az oroszlán ófn. lewo, leo, kfn. löuwe, leu, óporosz laūws, ném. Löwe, ol. leone, ang., fr. lion, holl. leeuw, cs., bosny.,
or., szlk., szln. lev, port. leão, sp. león (W.) neve. Etimológiai összefüggés állapítható meg az állat indi sinh, ind., mal., thai singa, kannada singha,
khmer seung, lao sing, sing-too és szua. simba (uo.) neve között.
♦ Az oroszlán a macskafélék (Felidae) családjába tartozó emlős. A tigris után ez a legnagyobb termetű és legelterjedtebb nagymacska. Fekete-Afrika jelentős
részén, főleg a fás területeken fordulnak elő, de megtalálhatók a félsivatagos és bozótos területeken is. Korábban az európaiak mértéktelen vadászata miatt
Afrika oroszlánállománya megcsappant, és egyes alfajok, mint a fokföldi oroszlán, ki is pusztultak. Ma a legtöbb oroszlán Közép-Afrika és Dél-Afrika országaiban él (Botswana, Angola, Mozambik, Zambia, Kongó). Ennél kisebb a kelet-afrikai és a kevéssé ismert nyugat-afrikai oroszlánpopuláció.
Az oroszlán visszatérő jelkép volt a királyi és lovagi címerpajzsokon, főként Nagy-Britanniában. Csehország, Srí Lanka nemzeti zászlaján és címerén egyaránt megjelenik. A kínai művészetben is gyakran megjelennek, annak ellenére, hogy soha nem éltek Kínában. A kínaiak úgy hiszik, hogy megóvja az embert a gonosz szellemektől, innen ered a kínai újév oroszlántánca, amellyel távol tartják a démonokat és a szellemeket. Nincs még egy olyan állat, amelynek több figyelmet szenteltek volna a művészetben és az irodalomban. Már a kőkori barlangrajzokon is látható, és 130-szor fordul elő a Bibliában.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: -
Zene: Oroszlányi Bányás Koncert Fesztivál Fúvószenekar.
