NYÁR(LEVELÉSZ) – állat (családnév)
(Fotó: nagy nyárlevelész)
CHRYSOMELINAE – alcsalád
Testük általában kerekded, erősen domború, félgömbölyű, esetleg kissé megnyúlt. Fejük a szemekig az előtorba behúzott. Az előtor olyan széles mint a szárnyfedők töve. Álcáik szabadon élnek, legtöbbször leveleken rágnak.
Nagy nyárlevelész
Melasoma populi Linné
Syn: M. JanacekiReitter
Leírás: Az imágó domború, tojásdad alakú, 10–12 mm nagyságú. Teste fekete, szárnyfedője egyszínű vörös, zsírfényű, végén a varratszögletben egy fekete ponttal. Feje, előtora zöldeskék. A pete sárga, vagy narancsvörös, megnyúlt ovális alakú. A kifejlett álca fehér, 13–15 mm hosszú, sorokba rendezett fekete pettyekkel és kinövésekkel. Érintésre ezekből a szemölcsökből karbolsavra emlékeztető folyadékot választ ki. Bábja szabad báb, mely hasonlít az álca alakjára.
Elterjedés: Egész Európában és az Atlasz hegységben elterjedt faj. Magyarországon fő gazdanövényein, a nyárakon és a füzeken mindenütt megtalálható. Schwenke (1974) szerint az álcák a Salix fajokon nem tudnak kifejlődni.
Életmódja: Bogár alakban telel át a fák tő körüli részén, az avar alatt, a talajban, nagyobb kéregrepedésekben vagy sebhelyekben. Nyár anyatelepeken az anyatövek tő körüli részén, vagy az anyatövek között, az avar alatt találjuk őket. Tavasszal az áprilisi első meleg napok hatására előbújnak, táplálkozó rágás után párosodnak, majd lerakják petéiket. A nőstények a petéket a levelek alsó oldalaira, egy síkban 20–30 db-ot elhelyezve, csomókban rakják le. Egy-egy nőstény ezernél is több petét rakhat. A petékből a kis álcák 1–2 hét múlva bújnak ki. Egy ideig – az első vagy második vedlésig – közvetlenül egymás mellett rágnak, majd szétszélednek. 3–4 heti rágás után elérik teljes nagyságukat és bebábozódnak. Bábozódáskor az álca a potroha végét a levél alsó oldalához ragasztja, így a báb fejjel lefelé lóg. A bábnyugalom 1–2 hét. Évente több nemzedékkel szaporodik. Kedvező körülmények között 3–4 nemzedék is megjelenhet. A bogarak októberben a talajba vonulnak áttelelésre.
Különösen 1–2 éves nyár- és fűz -fiatalosokban és anyatelepeken veszélyesek. Az ősszel a talajba bújó és ott áttelelő bogarak az első meleg nap hatására megjelennek és lerágják a rügyeket. A fiatal fák és hajtások az ismételt rügyrágást erősen megsínylik. Az álcák a nyár- és fűzfiatalosok megrágásával okoznak kárt A kibújt kis álcák a leveleket először kivázasítják, később teljesen felfalják, úgy, hogy csak a levélerek maradnak meg. Az álcák fejlődésére kedvező időjárás esetén tavasztól őszig tartó ismételt lombrágás következtében növedékveszteség lép fel.
A nyárlevelészek elterjedési területe csaknem állandó. Tömeges elszaporodásukat általában időjárási tényezők segítik elő. Kártételük mértéke évente változó, de jelentős lehet. Az Erdővédelmi Figyelő-Jelzőszolgálati Rendszer adatai szerint éves átlagban mintegy 1500 hektáron okoznak rágáskárt.
Kis nyárlevelész
Melasoma tremulae Fabricius
Leírás: A bogár 6–9 mm nagyságú. Alakja és színe nagyon hasonló a nagy nyárlevelészéhez, de szárnyfedőinek végén nincs fekete pont. A kis álcák eleinte csak feketék, kifejlődve fehérek, domborúak, végükön kissé kihegyezettek lesznek, fénylő fekete szemölcsökkel. Fejük és lábuk fekete. 8–12 mm hosszúak.
Elterjedés, életmód: Európai elterjedésű faj, Magyarországon a nyárakon és a füzeken mindenütt közönséges. Gyakran együtt fordul elő a nagy nyárlevelésszel. Életmódja és esetleges károsítása is hasonló. Valamivel később jelenik meg mint a nagy nyárlevelész. Bábozódni gyakran a lágyszárú növényekre vonul.
További információk:
Irodalom: Jó estét nyár, jó estét szerelem.
Zene: Balatoni nyár.