NYAKÓ – növény (családnév, fiú keresztnév – régi)



apácavirág
(Fotó: apácavirág)




apácavirág J: gránátvörös virágú mezei gyomnövény; Nonnea pulla.

Karl Hoffman és Wagner János nagylélegzetű művében (1903: MVN.) szerepel az apácavirág és a növény számos társneve bíborszínű gyászoska alatt.
Az apácavirág a tudományos nemi név megfelelője. Társneve az apácafű, piszifüle, szipóka és az édesvirág, továbbá a gyászolka, gyászoló nyakó, gyászoska.
Ez utóbbiak névadási szemléletének az a háttere, hogy a párta feketésbíbor színű. Ez indokolja apácavirág elnevezését is. A nevet nem említi a CzF. és
a Ballagi-féle szótár, tájszótárainkban sem szerepel. A Pallas lexikonban csak a Staphylea pinnata N. apácabokor neve olvasható. A Nonnea pulla német neve
Mönchkraut, azaz ’szerzetesfű’, illetve Nonnenblume. A tudományos genusnév Johann Philipp Nonne (1729–1772) erfurti orvos és botanikus nevét őrzi.
Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár (SzT.) szerint az apácavirág jelentése ’művirág’ volt. A gróf Teleki család sáromberki levéltárában van egy 1788-ból
származó irat, melyben „skatulyába satíros selyemből kötött Apátza virágok” szerepelnek. A Nonnea pulla vetések között, utak mentén, legelőkön fordul elő.
Az apácavirág összetétel virág utótagjáról igen sok mindent lehet mondani. Itt csupán a virág régi értelmezéséről szólunk, amikor még ’nők virágja’, ’asszonyi
vérzése’, ’ilyenfajta virágzása’ jelentése volt, mint azt Szenczi Molnár Albert Dictionarium Ungarico– Latinumának Ecsedi Báthory Istvánhoz írt, manierista
furcsaságokkal teli ajánlásából tudjuk. Valószínűleg Calepinus szótárát követi az alábbi menstruációértelmezés: Juno „férfi nélkül szült fiút; Flóra mutatott
neki egy virágot az ólenosi [achaiai] mezőkön, amelynek érintésétől férfi nélkül is tüstént teherbe esett”. Mars hadisten született ilyen módon, aki éppen
olyan rettenetes, mint a Plinius állításával jellemzett „asszonyi vérzés”, amelytől eltompul a fegyver, megsavanyodik a must, kiég a gabona, megrozsdásodik
a bronz, megvész az eb, elhull a virág. A szörnyű hadistent világra hozó Juno segítőjét, az ólenosi virágot a szótáríró Szenczi így magyarázza: „annak
gondolom, amit a nők a maguk virágjának szoktak mondani”. A virág tehát a menstruáció (mint hozzáteszi, Plinius „az ilyenfajta virágzásról így ír”). A
magyar nyelven először verselő jelentős költőnk, Balassi Bálint Kit egy bokrétárul szerzett című versében magát a női szeméremtestet nevezi így: „Az adá virágát akkor én kezemben”. Ma orvosi és jogi szakszó a defloráció, azaz a ’virágtalanítás’, a ’szüzességtől való megfosztás’, a ’megszeplősítés, megbecstelenítés’.
A XVI. és a XVII. században – mint a fenti szótárban olvasható – „az asszonyi állat szemérmes testének kapuhártyája”, Vénusznak „első ostromán” éppen úgy
vérzéssel rontatott el, mint ahogy vérfolyással jelentkezett a menses. Mint a szótárban szerepel, defloro: „virágától megfosztom”.


TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

Irodalom: Nyakó Júlia.

Zene: -