NIMFA – növény (leány keresztnév)



tündérrózsa
(Fotó: tündérrózsa)




A Nimfa görög eredetű magyar női név, mely a mitológiai nimfák nevéből származik. Eredeti jelentése lány, menyasszony.
Névnapok: november 10.
Gyakorisága: nem gyakori.

tündérrózsa J: tavakban, lassan folyó vizekben élő, a víz színén úszó levelű, nagy virágú növény; Nymphaea. vízililiom J: 1. fehér tündérrózsa. 2. tavirózsa.

Már Clusius (1583) megemlékezik a fehér virágú nymphaeáról, amelyből a Németújvár mellett lévő mocsarakban sokat látott. Írt a sárga virágú hüvelyes lótuszról, amely Pannónia minden rétjén tenyészik. Csapó József (1775) szerint a fehér virágú vízitök változatos betegségek ellen jó gyógynövény. Veszelszki Antal (1798) a sárga vízitök hasznáról részletesen értekezik, akár Diószegi Sámuel Orvosi Fűvész Könyvében (1813: OrvF.). Szaknyelvi tündérrózsa neve mellett számos régebbi és népnyelvi elnevezése ismert: vízitök, vízivadtök, vízikorsó, liliomrózsa, fehér tulipánt, bubojka, huppolyag, lapinta, töking, kupánvirág,vízirózsa, vízililiom és vízi fehér nimfa. A Szigetközben a tündérrózsa vízitök, vízirózsa, vízivadtök, tökvirág, töklevél.
Az Iris pseudocorus neve Kájoni János orvoskönyvében (1656) a vízililiom, illetve a sárga vízi liliom.
A költők gyakran azt írták a tündérrózsáról, hogy titokzatos virága éjjel a holdfénynél olyan, mintha tündér lebegne a víz színén. Ez lehet a név alapja.
Tudnunk kell azonban, hogy a regényes költészettel szemben a rideg tudományos megfigyelés megállapította, hogy a virág este becsukódik, és éjjel a víz színe alá merül. Csak a nap sugarai keltik ismét életre, és csalják a felszínre. Így védi gyorsan romlandó virágporát az esti pára és harmat ellen. A virág
kora reggel Kelet felé fordul, majd követve a nap pályáját a délutáni órákban már Nyugatra néz. Ez a különleges tulajdonsága, amelyet a botanika heliotropizmusnak (nap felé fordulásnak) nevez, már Theophrasztosznak is feltűnt.
Először a görög történetírás atyja, Hérodotosz említi fehér liliom, azaz krinon néven. Hérodotosz a Kr. e. IV. században bejárta Egyiptomot, és a növény
gazdasági jelentőségéről is tudósított. Theophrasztosz és Dioszkuridész is jól ismerte a csodaszép virágot, nymphaiának nevezték. Plinius természethistóriájában nymphaea a neve, mert „nata traditur Nympha zelotypia ergo Herculem mortua”, azaz azt mondják, hogy Herkulesért meghalt féltékeny nimfától származik. A görög mitológia alapján Plinius azt is írja, hogy egyesek nevezték a növényt heracleonnak is. De rhapalonnak is, mert olyan a növény, mint egy vízbe hajított buzogány.
A középkorban a fehér virágú növényt általában nenuphar néven emlegették. A virágot csak óvatosan volt szabad leszakítani, mert a vízi tündérek, a sellők
féltékenyen őrizték. Az északi népek hiedelme szerint a virág elátkozott lélek, aki éjfélkor lebeg a mély vizek, az ingovány, a hínáros tavak színén, és
aki a virágért megy, mind mélyebbre merül az iszapba, keze, lába a hínárba akad, ha úszni próbál. Összecsap fölötte a víz, holttestét nem veti fel, mert
a sellők birodalmukban fogva tartják. A fehér virág pedig csak szelíden imbolyog a felszínen, mintha mi sem történt volna. A régi német mesék szerint is a levelek alatt rejtőznek a sellők, akik a halandó és kapzsi embert a mélybe rántják, miként azt Goethe is megírta Der Fischer című balladájában. A ringatózó titokzatos virág a költőket is megihlette. Tompa Mihály bájos regét írt a vízililiomról.
Az egyiptomi lótusz több rokona Európában dísznövény, a legszebb vízinövények közé tartozik. Alighanem éppen Magyarországon található a füvészkertekben és a nagyobb meleg tavakban, parkokban a nymphaea legtöbb érdekes változata. Nálunk is honos nemzetség a Nymphaea nuphar. Tudományos fajneve az arab nau-far szóból származik, amely kékesen csillogót jelent. A hosszúkás, acélkék levelekre utal. Sárga virága kisebb a fehér virágúnál. Általában tavi rózsa a neve, de nevezik sárga virágú vízitöknek, vízimáknak, nenufarnak, tórózsának, habrózsának is. A tórózsa a német Seerose tükörfordítása. A növény békaliliom neve ma a Hottonia palustris (VN.) jelölésére szolgál. Igen régen felbukkan a magyar írásbeliségben, már 1604-ben megtaláljuk Szenczi Molnár Albert magyar–latin
szótárában: bekaliliom ’Lilium agreste’. A későbbi kiadásban 1708-ban béka liliom ’Lilium agreste, Crinon’, majd Pápai Páriz Ferenc szótárában 1762-ben:
ua.’Lilium agreste’, 1767-ben: ua. ’Hemerocallis’, a magyar–latin részben viszont ’Lilium agreste’ (PPB.). Kresznerics Ferencnél 1831-ben béka-liliom,
Dankovszky Gergelynél 1833-ban’Nymphaea’. Bugát Pálnál 1843-ban békaliliom ’Anticantharus, Lilium agreste’, és ugyanígy a CzF. szótárban 1862-ben és a Pallas lexikonban 1893-ban ’Iris pseudocaris’, valamint Jávorka Sándornál 1925-ben’Hottonia palustris’ (MF.). A népnyelvben máig használatos a békalilium (MF.) alakváltozat, Marosvásárhelyen a békaliliom (Nyárády). Ezt az úszónövényt, mely álló- vagy lassan mozgó vizekben él, gyönyörű rózsaszín virágáról nevezték el. A víz felszíne fölé emelkedő gyönyörű, rózsaszín fürtvirágzata 20–40 centiméter magas, 4–10 virágörvből áll, és a liliomra emlékeztet. A béka állatnévvel képzett összetett szó a németben is megvan ennek a növénynek a jelölésére, vö. Krötenlilie, ennek tükörszava a magyar békaliliom.
Az amazoni-tündérrózsát Sir Richard Schomburgh fedezte föl 1837-ben Guayanában. Ő victóriának nevezte el – a 18 éves Viktoria éppen akkor lépett Anglia trónjára –, a regia ’királyi’ jelzőt egy londoni botanikus, Lindley fűzte hozzá. 1851-ben a Viktoria regia már Gentben, Hannoverben és Hamburgban is tündökölt. 1852. július 19-én nyílt ki a berlini Borsig-kertben az első virág. Berlin lakosságának nagy része odatódult a hírre.
A tündérrózsafélék legszebb fajai a meleg égöv vizeiben pompáznak. Egykor élelemnek számított Európában is, Dél-Amerikában a vízikukoricának nevezett tavirózsa magvaiból lisztet is őrölnek a bennszülöttek. Nálunk veszélyeztetettek ezek a gyönyörű növények, mert az elhamarkodottan mindenhova betelepített növényevő hal, az amur sok helyen kipusztítja.


TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

Irodalom: ókori irodalom.

Zene: „A másik mítosz szerint Ekhó gyönyörű szép nimfa volt, akinek az életét a zene tette ki. Egy erdő mélyén élt, és muzsikált. Épp ezért megtagadott minden ...”