Ausztráliában, Indonéziában, Új-Guineában, a Salamon-szigeteken és más szigetcsoportokon megtalálhatóak. Még előfordulnak az ausztráliai York-félszigeten is. Egyes szigetekre a madarakat eredetileg valószínűleg díszállatként telepítették be, például a Palau szigetekre és a Goram szigetre. Kedvelik a sűrű esőerdőket.
Testhossza 35 centiméter, szárnyfesztávolsága akár 70 centiméter is lehet. Testtömege alfajtól függően 380 grammtól 520 grammig terjedhet. A hím és a tojó tollazatának eltérő színe feltehetőleg a papagájok túlélési esélyét növeli a trópusi erdőben. A hím sok időt tölt el azzal, hogy a fák koronájában kutat táplálék után; a levelek között alig tűnik fel élénk zöld tollazata. Az odúk félhomályában költő tojót az árnyékba beleolvadó piros-kék színű tollai álcázzák. Hathetes korukban a nőnemű kismadarak tollazata már sokkal színpompásabb, mint a hímneműeké.
Társas lény, pihenőhelyeiken akár 80 madár is összegyűlhet. A tojó erősen domináns. Táplálékukat is párosan vagy csoportosan keresik. A tápláléka lehet fák magvai, makktermés, virágok és levelek, de legfőképp gyümölcsök. A nemes papagájok 18 hónapos koruk után lesznek ivarérettek. A költési időszak a környezettől és a klímától függ; kedvező körülmények között egész évben. Költések száma általában egy, de több is lehet. Egy fa odvában 2 fehér tojást rak a tojó, melyeken 26 nap kotlik, eközben a hím táplálja. A fiatal madarak körülbelül 85 nap után repülnek ki.
Élettartama 40-50 év között lehet.
