NAP(HAL) – állat (családnév)



naphal
(Fotó: naphal)




Lepomis gibbosus – naphal. Mérete 10–15 cm. Magashátú, oldala világos, kékes-zöldes alapszínű, rajta sűrűn elhelyezkedő, barna és narancssárga foltokkal. Úszói is sötéten foltozottak. Fején világoskék alapon sötét, barnás sávok láthatók a szem körül. Hasoldala narancssárga. A kopoltyúfedő felső részéről hátrafelé húzódó bőrlebenyen egy részben fekete, részben élénkpiros színű folt látható, erről kapta a naphal nevet. Makrogerinctelenekkel és
planktonikus kisrákokkal táplálkozik. Május közepétől június végéig ívik, de előfordul egy nyárvégi ívási időszak is. Ivadékgondozó, a hím gödröt mélyít az alzatba, amelyet védelmez a többi hal elől. A legfeljebb 3000 ikra lerakása után a hím őrzi a fészket. A kelést követően a hím szájában hordja vissza a fészekbe a lárvákat, a megerősödött zsenge ivadék hagyja el végleg a fészket. A 19. század végén Észak-Amerikából került be Európa több országába akváriumi díszhalként, Magyarországon a 20. század elején jelent meg és hamar meghódította természetes vizeinket. Európában a Fekete-tengerig megtalálható a legtöbb nagy vízgyűjtőben. Lágy alzatú, vízinövényekkel benőtt, álló és lassúfolyású vizekben kimondottan gyakori, ikrafalása miatt azonban gyomhalnak tekintik.



TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

Irodalom: Család: Centrarchidae – naphalfélék
A hátúszó elülső, tüskés úszósugarakkal merevített tagja mindig alacsonyabb a hátsó, lágy úszósugarakkal merevített résznél, a két hátúszórész összenőtt. Észak-Amerikában őshonosak. Európában sporthorgászati céllal próbálkoztak
a Micropterus fajok telepítésével. Hazánkban a 20. század eleje óta fordul elő a pisztrángsügér (Micropterus salmoides), főként halastavakban és az ország nyugati felének egy-egy pontján, de igazán nem honosodott meg.

Zene: -