MURKÓ – növény (családnév)



sárgarépa
(Fotó: sárgarépa)




murok J: fehér, ernyős virágú, kétéves parlagi növény; Daucus carota.

A mai nyelvjárásokban az ’ebből nemesített sárgarépa’ jelentésű.
A murok [R. 1516 k.: „pastinaca: mwrk” (Nyr. 34), 1585: Murkos (Calepinus), 1708: murok (Pápai), 1747: múrok (MNy. 22), 1767: murok (PPB.), 1807: ua. (MFűvK.)] szláv eredetű jövevényszó a magyarban, ma a keleti nyelvjárások (CsángSz., ÚMTsz., MTsz., Nyatl.) ’sárgarépa’ jelentésű növényneve.
Benkő Józsefnél 1783-ban (NclB.) német murok, mézes murok a Sium, murok és sárgarépa a Daucus carota.
Diószegi Sámuelnél 1813-ban (OrvF.) murok. A növény társneve a morhony. Magyar származék a Bereg megyei murkó, a régi murkony ésa Sopron vidéki mórkony.
A murok szláv jövevényszavaink sorába tartozik; vö. szerbhorvát mŕkva, szlovén mŕkev, mřkva, cseh mrkev, szlovák mrkev, mrkva, lengyel markiew, ukrán mórkva, orosz morkóv, mórkva ’ua.’ A szláv szót pedig általában germán eredetűnek magyarázzák.
A Daucus nemzetségnév ókori répanév, a már Pliniusnál szereplő latin daucum, daucos folytatója, végső soron a pasztinák Theophrasztosznál olvasható görög
daukosz nevéből származik.
Beke Ödön (Nyr. 82) említi a Daucus carota szeméremvirág (szömérömverág) és szégyenvirág nevét, melynek az az eredete, hogy – mint azt Baranya megyében mesélték – „van egy fű, midön a határba megnö. A virággya fehér, szélös, a levele meg ollan, mint a sárgarépáé. A virágába régebben körű vót a pirosság, még a közsepibe izs vót. Most má nincs benne piros, csak minden ezredikbe a közepibe egy kicsi. Azt mutaszti, hogy má nincs szégyen az emberekbe. Nálunk csak úgy hívják, hogy szégyënverág.”
A történetnek a német népnyelvben található párhuzama. Friedrich Krauss (1943) könyvében tudósít hasonló növénynevekről:
Ehre (’dicsőség’), Schande (’szégyen’), Treue (’hűség’), melyekkel kapcsolatban azt írja, hogy a piros virágon a folt megléte vagy hiánya egmutatja, hogy a lányoknak tisztessége, szégyene vagy hűsége van-e; korábban a folt nagyobb volt, mint ma. A Balaton mellékén tisztaság virága a neve. Arról a vidékről Borbás Vince (FöldrKözl. 22) azt jegyezte föl, hogy „Most csak oly csekély a tisztaság a nép között, amennyi ennek a nagy fehér virágzatnak a feketéje.”
Bodán a növény neve merkőce. „Valamikor a merkőcének vót közepe, má nincs. Nincs is mán a lánnak szégyöne.” Hasonlóan borúlátó néphit élt Kistótfalun:
„régebben egészen pirozs vót, amikor még a fijatalság ösmerte a szömérmösségöt, Abba a virágba mast má alég van valami piros, mer a máji fijatalság má nem ösmeri a szömérmösségöt.”
A murok száraz réteken, útfélen közönséges. Kitenyésztett fajtája a sárgarépa. Az egérfarkú murok a Daucus carota ssp. sativus alakleíró neve.
Kevesen tudják, hogy a murok az erdélyi magyar köznyelvben elmaradhatatlan konyhai növényünknek, a sárgarépának a neve. Murokország pedig a Nyárád alsó folyása mellett fekszik. Ez a földrajzi név néhány község félig tréfás megjelölése, tájneve, olyanoké, amelyek a murok és más zöldségfélék termesztéséről messze vidéken híresek.


TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

Irodalom: -

Zene: -