MURAKÖZI – állat (családnév)
(Fotó: muraközi ló)
muraközi ló J. nehéz, nagy testű igásló(fajta).
• A Muraköz a híres magyar lófajta, a muraközi ló hazája. Egykor nagyon elterjedt faj volt, ma már a legtöbb területről kihalt.
♦ A muraközi fajta története a nóri vagy pinzgaui lóhoz nyúlik vissza. A rómaiak Noricum nevű tartománya az osztrák Alpok nagy részét foglalta magában. Ezen a változatos domborzatú, hatalmas területen több típusa élt, illetve fejlődött ki annak a hegyi lónak, amelynek képe s szobra a római korból maradt ránk. Spanyol, andalúziai vérrel is nemesedett, szakszerű tenyésztése a salzburgi érsek 1675. évi riesi méneséhez kötődik. A 160 centiméter magas, durvább csontú, rövid, izmos nyakú, hosszú, hajlott hátú, csapott farú és nagy, terült patájú pinzgaui hozzánk Vas és Sopron megyébe került át. A XVIII. Században a nyugati határvidék lakossága rendszeresen fuvarozott bort, gabonaféléket és más terményeket is Ausztriába. Közben előszeretettel hozta magával az itthoninál erősebb, nagy terhek vontatására alkalmasabb nóri és pinzguai lovat. Ez a két lófajta a tenyésztésben két, eredetében hasonló, de jellegében eltérő tájfajtát, a muraközit – egy kisebb, de erőteljes nehézigás típust – és a nagyobb pinkafőit hozta létre. A XIX. század második felében már elismert hidegvérű tenyészetek alakultak az országban, és 1904-ben a kormány már 140 hidegvérű mént bocsátott a tenyésztők rendelkezésére. Jellegzetes színe a tarka, a deres, a sárga és néha a pej.
A pinzgauinál kisebb, élénkebb a Mura–Dráva mentén, Szlavóniában kialakult muraközi, amelynek tenyésztésében a mozgó fedeztető rendszer, az arab hatás
érvényesült. 1893-ban a Gazdasági Lapokban a következő hirdetés jelent meg: „A muraközi lovak beszerzési forrása c. kérdésre a felelet: muraközi lovakat
nagy mennyiségben lehet beszerezni a szentkereszti, szentannai, csáktornyai, perlaki és varasdi vásárokon. Ezer számra hozzák fel a parasztok oda lovaikat,
amelyeknek ⅔-át olaszok vásárolják meg. Annyi az olasz vevő ezeken a vásárokon, hogy szinte Olaszországba képzeli magát az ember, a sok olasz szó hallatára. Meg kell azonban jegyeznünk azt, hogy csakis őszi vásárokon lehet ott lovakat vásárolni, mert a paraszt tavasszal és nyáron nem ad el, úgy okoskodva, hogy akkor a tartása a lónak ingyenben van és ezzel mond is valamit.”
A lap 1910. júniusi száma A Muraközi ló az alföldi gazdaságokban című cikkében így írt:
„A vezetésem alatt lévő uradalomban Tolna-vármegyében részben hullámos fekvésű, homokos, részben ármentesített ún. berek-talajon éppen úgy, mint Baranya-vármegyében – talán még délibb fekvésű, meredek, hegyes-völgyes, nagyon kötött talajon az itt tenyésztett muraközi lovakkal minden gazdasági munkát legkisebb fennakadás nélkül végeztek. A szántást 20 centiméter mélyen két ló úgy végzi, mint 4 ökör. Fuvarozásnál mély homokban a 7 kilométer távolságban lévő vasútállomásra 3 ló 15–18 mázsa teherrel hármat fordul, míg 4 ökör erőltetve csak kettőt, s miután egész héten ezen munkákat teljesítették, pihenőül vasárnap kőműveseket, stb. szállítanak 18–20 kilométer távolságra. Ha szükséges, ügetésben is minden erősebb ostorozás nélkül jobban elmennek, mint egy fuvaros, sem mély agyagos sár, sem síkos hegy nem fárasztja ki.”
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: Muraközi Gyula (költő).
Zene: Muraközi Péter.