MÜGE – növény (családnév)



szagos müge
(Fotó: szagos müge)




A szagos müge vagy szagos galaj (Galium odoratum) kis termetű, évelő, lágy szárú növény. Európa és Ázsia bükkös és gyertyános tölgyeseiben fordul elő. E növényfaj előfordul a Bükk-vidéken.
Jellemzése:
Négyélű, sima, zöldes szárán minden csomónál 2 tojásdad alakú, kocsánytalan Levél helyezkedik el átellenesen, 4-6 a levelekkel azonos méretű pálhalevéllel együtt. Fehér virágai a szár végén sátorozó bogernyőt alkotnak. Apró, gömb alakú iker kaszattermését horgas szőrök borítják.
Felhasználása:
Hatóanyagai melitozoid, aszperulozid és egyéb iridoid-glikozidok, kumarin.
Föld feletti részeit a népi gyógyászatban neurotikus állapotok (idegesség, álmatlanság, fokozott ingerlékenység) és görcsök, valamint emésztési zavarok
(renyhe emésztés, felfúvódás, böfögés) tüneti kezelésére alkalmazzák. Szárított hajtásait teakeverékekben ízjavítóként is alkalmazzák. Az orvostudomány
vénás megbetegedéseknél használja kivonatait, a kumarin gyulladáscsökkentő, keringésjavító hatásai miatt. Klasszikus ízesítője számos alkoholos italnak,
például a német nyelvterületen népszerű "májusi bor"-nak nevezett bólénak, ipari felhasználását kimutatott toxicitása miatt ma már korlátozzák.
Gyógyhatása:
A szagos mügének görcsoldó és idegnyugtató hatása van. A belőle készült teaforrázat gyermekeknek is adható, túladagolva azonban szédülést és mérgezéses tüneteket okozhat.


TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

Irodalom: -

Zene: -