MONTIKA – növény (leány keresztnév)
(Fotó: pipitér)
A Montika újabb keletű magyar névadás egy virágnévből, aminek a hivatalos neve pipitér.
Névnapok: augusztus 14.
Gyakorisága: nem gyakori.
pipitér J: fehér vagy sárga fészkes virágú gyomnövény; Anthemis. | N. szikfű.
Személynévként a TESz. szerint már 1409-ben felbukkan: „Mykou Pipthyr dictum”, növénynévként 1796-ban: „víz, és borban főtt Pipitér virágnak levéből kell nékik Klistért adni”. 1798-ban Veszelszki Antal is említi a pipitert. A nyelvjárásokban pipityér, pipityer, pipike, pipire, pipörefű. A piperefű, pipike
alakváltozatok a pipere és a pipi ’csirke’ hatására népetimológiával jöttek létre.
Bizonytalan eredetű. Esetleg származékszó, a púp szóhasadással elkülönült píp változatából alakulhatott tréfás képzéssel. A virágok termő része ugyanis
félgömbszerűen kiemelkedik a sziromlevelek közül.
A nemzetség Anthemis neve a kamilla, kutyakamilla ókori, Pliniusnál is szereplő latin anthemis nevének folytatása. Dioszkuridész említi ezeknek a növényeknek görög anthemisz nevét, mely – akár a ’virágzó növény, virág’ jelentésű anthemon – a görög anthosz ’virág, fű, növény’ szóból képzett. Ebből valók az anthe ’virág, virágzás’, az antherosz ’virágzó’ vagy az anthesis ’virágzás’ stb. kifejezések is.
A pocvirág (R. 1911: Nsz.) a pipitér tájnyelvi neve a Balaton környékén. Társneve még az álszékfű és a montika.
A Szigetközben a libapimpón kívül a pipitért is jelölik az élekhalokfű, éleghalog, élek-halok névvel, ugyanis mindkét növénynek páratlanul szárnyalt levele van. A levélkék tépkedése közben az alábbi versikét mondogatják:
Élek-e? Halok-e?
A pokóba jutok-e?
Menyországba jutok-e?
vagy:
Élek, halok, meghalok,
Házasodnyi akarok!
Ha a halál jön ki, a másik gyerek azt mondja:
Édes fijam ne hajj meg,
Inkább házasoggyá meg!
Előfordul, hogy megkérdik: „Hány évig élek?”, s a leveleket tízesével számolják.
A festő pipitér ’Anthemis tinctoria’ társneve az ökörszem. Mint növénynév nem a hasonló madárnévből ered, hanem a klasszikus ókori növénytanból ismert
Buphthalmum névre vezethető vissza. Alapja a latin buphthalmus (Plinius), mely a Dioszkuridésznél szereplő görög bouphthalmon ’ua.’ (< görög bousz ’ökör’; ophthalmosz ’szem’) átvétele. Vö. még újlatin Oculus bovis (Erlanger Herb.). Az elnevezés motivációja a növény virágtányérja.
A pipitér sárga csöves, kívül fehér nyelves virágai fészkekben ülnek. A vacok pelyvás, a levelek szárnyasak, tagolatlanok, puha szőrösek. Gyomállományokban szántóföldeken és utakon terem, kedveli a nitrogéntartalmú, azonban savanyú talajt. Az Alföldön gyakori. Domb- és hegyvidékeinken csak szórványosan fordul elő.
A nemzetség több tagja a kamillához hasonlóan gyógyhatású. Szárított virágaiból készült teája nyugtató, görcsoldó és a fekélyt is gyógyítja. Ismertebbek azonban a növényből készült bőrápoló és gyulladáscsökkentő krémek és kivonatok.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: Fekete Gyula – Kincskereső pipitér
Zene: -