A mézelő méh vagy házi méh a mézet termelő méhfajok egyike.
Háziasítása mintegy 6000 évvel ezelőtt kezdődött, és a Selyemlepke mellett voltaképpen az egyetlen korán háziasított rovarfaj. A Méhészet ma is sok ember megélhetését biztosítja hazánkban, és világszerte. A méhészetben főként mézet, de ezen kívül esetleg propoliszt, méhviaszt, méhmérget és tenyészállatokat is termelnek a méhészek.
Elterjedése:
Feltételezések szerint a mézelő méh eredetileg Indiából származik. Mint domesztikált állat, ma már a mérsékelt- és trópusi égövben világszerte elterjedt.
Megjelenése:
A méhcsaládban eltérő morfológiát mutató, és eltérő funkciót betöltő egyedek élnek együtt. A méhanya 22 mm, A here 20 mm, a dolgozó pedig mintegy 16 mm hosszú. A méhanya sötét és teste hosszúkás; a here fullánktalan és hosszabb, mint a dolgozó; a dolgozó sötét csíkozású. Szívó szájszerve van. Nagy, összetett szemeik vannak, ezek az ibolyántúli fényt is érzékelik. Mirigyek választják ki a méhviaszt, amelyet lépsejtek felépítésére használnak. A hátsó lábak tollszerű sörtéin megtapad a virágpor. A középső lábakon lévő merev sörtékkel seprik a „kosárkába” a virágport a mellről és az elülső lábakról. A hátsó lábakon található a „kosárka” vagyis a pollenzacskó. A mézelő méh elpusztul, miután a fullánkját használva emlőst szúr meg, más esetben vissza tudja húzni a fullánkját a dolgozó méh (pl.: viasz moly testéből), az anyaméh vissza tudja húzni a fullánkját emlős bőréből is, mert fullánkján csak 3-5, munkásméh fullánkján 21-25 visszahajló horog található. Ez gondoskodik arról, hogy a fullánk bent maradjon a megszúrt emlős bőrében, és a méregmirigyekkel együtt kiszakadjon a méhből. A fullánk kiszakadása esetén a méregmirigyet körbevevő izmokat az idegek mozgatni kezdik. Ez belepumpálja az "áldozat" bőrébe a méreghólyag tartalmát.
Szaporodása, életmódja:
A mézelő méh Euszociális faj, tehát olyan nagy családokban él, ahol az egyedek többsége nem szaporodik, hanem rokonait támogatja a szaporodásban. Nyár közepén egy egészséges család 40000-80000 egyedből áll. A családon belül méhanya rakja a peték túlnyomó többségét. A megtermékenyített petékből nőstények kelnek ki. Ezek lehetnek nemileg aktív utódok, tehát újabb méhanyák. Túlnyomó többségük azonban nemileg nem aktív nőstény, ők a dolgozók. A dolgozók is raknak néha petéket, de azok nincsenek megtermékenyítve. Ezekből a petékből csak "herék" , azaz hímnemű méhek lesznek. Ez a "szűznemzés" a parthenogenezis. A megtermékenyített petékből nőstények, a megtermékenyítetlen petékből pedig hímek fejlődnek. Hím utódot, azaz herét tehát az anya és a dolgozók is képesek létrehozni. Az anya naponta akár 1500 petét rakhat. A petéből 3 nap múlva kel ki a lárva. A Lárva kb. egy hét múlva bebábozódik, majd a kifejlett állat újabb egy hét múlva kel ki a bábból. Táplálékuk nektár és pollen. Az anya maximum hét-nyolc évig , a here 4-5 hétig, a dolgozó kb. 8 hétig él.
Rokon fajok:
A mézelő méhhel rokon faj az óriás háziméh amely a trópusokon él, és egy fán egyetlen hatalmas, szabálytalan alakú függő lépet épít.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: Móra Ferenc - Méhek
Zene: Méhek zenekar – Méhek induló
Hang: autópálya közelében méhkasba tett mikrofonok (Szigetszentmiklós).
