MEDOK – növény (családnév)
(Fotó: medok)
medok J: nálunk különösen Eger vidékén termesztett, sötét színű, finom zamatú, édes vörös bor.
A szótár értelmezése furcsa, hiszen „bort termeszteni” még senkinek sem sikerült. A medok „a franciaországi Médoc tartomány nevéből” származik a szótár szerint, nemzetközi szó vált belőle. Ám már a franciában sem csupán bornév, hanem egy bizonyos szőlőfajta neve; vö. francia médoc, mely a földrajzi névből képzett szőlőnév. A szőlőnévből származik azután a bornév, mint annyi más esetben: szilváni, olaszrizling, kéknyelű, kadarka, szürkebarát, juhfark stb.
A medok fajtát Mathiász János hozta be Magyarországra, és adta neki a medoc noir nevet. A medoc ma a ’mornen noir’. A korábbi gyűjtőnév első felbukkanása
1888: médoci szőlőfajok (Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. 1). Hasonlatos a szintén franciából való merlot ’francia eredetű fajtacsoport Bordeaux vidékéről’ (R. 1877: merlot ’ua.’) szavunkhoz, mely szintén nemzetközi szó, a legtöbb európai szőlőtermelő ország nyelvében megvan; vö. német Merlot, orosz merlo, román merlot, olasz merlot, bolgár merlo, szerbhorvát merlo, merlot. Az eredeti francia terminus (merlot noir, merlan, merlau, merlot rouge) a merle,
merlau ’feketerigó’ szóból származik, és a bogyók sötét színére utal.
Magyarországon elsősorban a Villány–Siklósi és az Egri borvidéken termesztették. Mára üzemi telepítésével felhagytak; ebben közrejátszott az is, hogy a franciák a medoc elnevezés idegen használatát megtiltották, ilyen néven bora sem hozható forgalomba. Tőkéje gyenge fejlődésű, vesszői vékonyak, fürtje kicsi, hengeres, tömött. Olyannyira tömött, hogy a bogyók gyakran deformálják egymást. Igen korán érő borszőlőfajta. Erősen hajlamos a rothadásra, fagyérzékeny.
A medoc noirt a nemesítők felhasználták a göcseji zamatos, a Vértes csillaga, a medina és a táltos fajták keresztezéséhez. A medok bora muskotályos illatú,
szép színű, finom csersavtartalmú.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: -
Zene: -