MARGIT - állat (családnév, leány keresztnév)



 bencepoloska
(Fotó: bencepoloska)




A Margitnői név a görög eredetű latin Margareta név megmagyarosodott alakja, a jelentése: gyöngy. A köznév a görögben valószínűleg perzsa eredetű.
Névnapok: január 18., január 19., január 28., február 22., június 10., június 20., július 9., július 20., augusztus 26., szeptember 2., október 16., október 17., október 25., november 16., december 30.
Gyakorisága: A Margit a 20. század első felében volt a legnépszerűbb, az 1990-es években már ritka név, a Gréta gyakori, a Margaréta igen ritka, a Margarét, Margarita, Gréte, Manga, Margita, Margitta, Margó, Méta, Metta, Peggi és a Réta szórványos név, a 2000-es években nem szerepelnek a 100 leggyakoribb női név között, kivéve a Grétát, ami a 19-27. legnépszerűbb női név.

A bencepoloska (Rhaphigaster nebulosa) a rovarok (Insecta) osztályának félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjébe, ezen belül a címeres poloskák (Pentatomidae) családjába tartozó Rhaphigaster nem legismertebb faja. Egyes taxonómiai rendszerek (pl. az ITIS –é a Rhaphigaster nemet nem ismerik el, és fajait más nemekbe csoportosítják át.
Főleg európai faj, bár a Kárpát-medencétől északra és Németországtól, illetve Magyarországtól keletre nem fordul elő. Elterjedési területe a Mediterráneumból átnyúlik Törökország ázsiai részére is, a Kaukázusig. Észak-Afrika országai közül főleg Algériában és Marokkóban fordul elő (Halászfy, 1959). Magyarországon mindenütt közönséges.
Mivel Magyarországon gyakori, számos népi nevét ismerjük. Ezek közül a leggyakoribb a mezei poloska, de hívják még büdös Marcinak, illetve büdös Margitnak, nagy szürke címeres poloskának, téli poloskának, büdös Bencének, büdös Bankának, büdös Margónak, templombogárnak is (Tóth, 2014).
A fej oldala S alakú, a fejpajzs vége kissé kiszélesedik és felhólyagosodik. Sárga hasoldalát nagyobb fekete foltok tarkázzák. Tojás alakú, szürkésbarna, egyenlőtlenül pontozott teste 14–16 mm hosszú. A Corium hátsó széle ívelt, a membrán valamivel hosszabb, mint a potroh; utóbbin üvegszerű, barna foltok láthatók. Csápja és potrohának pengeszerű szegélye halványsárga–fekete
foltos. A 2. haslemezén található tövisnyúlvány az elülső csípőkig ér.
Táplálékul növények nedveit szívogatja. Külföldi tapasztalatok szerint a mogyorót károsíthatja; Magyarországon károsítóként még nem jelentkezett.
Védekezésül rossz szagú váladékot fecskendez ki. Mivel ez egyúttal mérgező is, a madarak, cickányok ellen kiválóan véd. Főzelékfélékkel beültetett kertekben vagy borostyánszőlővel (Ampelopsis spp.) befuttatott házfalakon gyakori, sokszor át is telel. Magyarországon egy évben két nemzedéke repül: az első március–május, a második július–szeptember között. A második nemzedék áttelelni készülő példányai ősszel gyakran a házakban, egyéb épületekben keresnek rejtekhelyet. A sikeresen áttelelt példányokkal kora tavasszal találkozhatunk.
Hasonló fajok. Az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys) Ázsiából importált növényekkel behozott inváziós faj. Zöld vándorpoloska (Nezara viridula).


TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

Irodalom: Kaffka Margit.

Zene: Bangó Margit.