MÁRCIUS – növény (fiú keresztnév)



zelnice
(Fotó: zelnice)




A Március férfinév latin eredetű, a Martius nemzetségnévből származik. Jelentése valószínűleg: Mars istennek szentelt.
Névnapok: június 30.
Gyakorisága: nem gyakori.

zelnice, zelnicemeggy J: illatos fehér fürtös virágú, apró fekete termésű fa vagy cserje; Prunus padus.

A zelnice már a XVI. században fölbukkan a magyar írásbeliségben, Clusius pannóniai flóraművében: „Zelnicze fa: cerasus avium, sive racemosa” (1583: NomPann.).
Beythe András is közli könyvében: zelnicze fa ’Phillyrea’ (1595: FK.). Márton József szótárában (1803) zelnitza. Adatolt zselnice változata is.
Bizonytalan eredetű a TESz. szerint. Talán szláv eredetű, ha összefüggésbe hozható a ’puszpáng’ jelentésű szlovén zeleníca növénynévvel, mely a zelen,
azaz ’zöld’ színnév származéka. Hangtanilag megállja a helyét az egyeztetés, ám jelentésbeli probléma merül fel. Ez azonban aligha lehet kizáró ok.
Társneve a májusfa, büdöshárs, csórmány, gyöngyvirágfa, március, pecérkefa,kocérka és a tyúkszemfa (R. 1911: Nsz.). Ez utóbbi a májusfa egyik régebbi szaknyelvi neve. Szó szerinti megfelelője a németben a Hühneraugenbaum, szintén ’Prunus padus’ jelentéssel, ebből vették át tükörfordítással.
A gyümölcsére vonatkozik számos -cseresznye, illetve -meggy utótagú összetétel. Ilyen a gerezdes cseresznye, vadcseresznye, valamint a kutyacseresznye (’zelnice’ jelentéssel R. 1807: MFűvK., 1845: Kováts, 1865: CzF.; N. SzegFüz. 2: Bonchida). Mint a német Hundskirsche ’bogyós gyümölcs’ tükörszóban is, a pejoratív értelmű előtag a csekély élvezeti értékű, apró bogyótermésre utal. Ezek a bogyók – a cseresznyéhez hasonlóan – pirosak vagy sötétvörösek. Az értéktelennek ítélt és igen apró gyümölcs motiválta a kutyameggy (R. 1834: Kassai, 1911: Nsz.) és a madárcseresznye (R. 1825: EWUng., 1911: Nsz.) nevet
is. A népnyelvben szintén használatos ez utóbbi név, számos vidékünk nyelvjárásában ismert (ÚMTsz.: Bókaháza, Szécseny, Patosta, Kürt | SzegSz. | SzlavSz. | OrmSz. | Horváth S.: Magyarózd | Nagy R.: Nagyváty). Itt az apró szemű gyümölcsre utal mindig az elnevezés. És persze arra is, hogy – erdei fákról lévén szó – a madarak szívesen eszegetik a bogyókat. Ugyanilyen szemléletű a – nyolc különféle növény neveként használatos – német Vogelkirsche. Az oroszban is megvan így a növénynév; vö. ptyícsja cseresnja ’Prunus avium silvestris’, ptyícsja visnja, valamint a románban, vö. cireş păsăresc ’Prunus avium’. Ezek szintén az ókori növénynévre vezethetők vissza, mint arra a tudományos nevekben szereplő ’cseresznye’ és ’madár’ jelentésű szavak is mutatnak; prunus (latin
növénynév ’cseresznye’ jelentéssel), illetve az avicularis, avium utótag a latin avicula ’madárka’, illetve az avis ’madár’ szóból képzett.
A zelnice virágai dúsan, csüngő fürtökben állnak. Erősen illatoznak. Ligeterdők, nyirkos lomberdők, cserjések a termőhelyei. Elég gyakori, díszfaként ültetik
is. Termései ehetők, a történelem előtti időkben vadgyümölcsként gyűjtötték.


TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

Irodalom: -

Zene: -