MANDULA - növény (családnév, leány keresztnév)
(Fotó: mandula)
A Mandula újabb névadás a hasonló növénynévből. A magyar „mandula” szó latin-olasz eredetű mandorla, jelentése: az egész alakot körülvevő, mandula formájú dicsfény.
Névnapok: március 25.
Gyakorisága: nem gyakori.
A mandula egy csonthéjas termés, illetve az azt termő mandulafa (Prunus dulcis, Prunus communis, Prunus amygdalus vagy Amygdalus communis) rövidebb neve.
Őshazája Nyugat-, Közép- és Kelet-Ázsia. Legközelebbi rokona az őszibarack, távolabbi rokonai a szilva és a kajszibarack. A mandulafa termése a világ összes olajos magvai közül az egyik legrégebbi és legismertebb.
Leírása:
A mandula a kedvező életkörülmények között eléggé nagy fává fejlődik, erős, gyakran vastag törzset nevel, koronája hajlamos az elsűrűsödésre. A faj páratlan szívósságánál fogva megtelepszik a napégette, száraz, sziklás lejtőkön is, de itt inkább bokoralakot ölt. A mediterrán országokban leggyakoribbak a magról kelt fák, amelyek 3–8 m magasságot érnek el, szabálytalan koronát fejlesztenek, kérgük ripacsos, gyakran furcsán csavarodott.
Fája jó talajon és megfelelő ápolás mellett 6-8 méter magas, a korona átmérője 4-8 méter közötti.
A felnyíló csonthéjas termés külső és középső terméshéja éréskor felreped és kihull a csontár. A mag édes és keserű lehet. A termelt édesmagvú fajták papír-, félpapír- és kemény magvúak lehetnek.
Rendszertan:
A rózsafélék Rosaceae család Prunoidae alcsaládjába tartozó Amygdalus alnemzetségbe mintegy 40–50 faj tartozik, de ezek közül a világon csak két faj fajtáit termesztik. Az egyik a mandula, a másik az őszibarack (Prunus persica).
A Kárpát-medencében:
A magyar „mandula” szó latin–olasz eredetű (mandorla). Janus Pannonius (1434–1472) latin nyelven írt egy allegorikus költeményt, Egy Pannóniában nőtt mandulafáról. A vers ismert fordítása Egy dunántúli mandulafához. A
reneszánsz idején dísznövényként ültették, mert az akkori alfajok mandulái nem értek be a magyar éghajlaton.
Magyarországon a mandula mint gyümölcs termesztése a 19. század végén kezdődött, amikor a filoxéravész miatt kipusztult szőlők helyére a barackfélék mellett mandulát is telepítettek. Ezek a fajták már beértek Magyarországon. A második nagy telepítési hullámban (1930-as és 40-es években) már magyar fajták telepítését ajánlották.
Európában elsősorban a vastagabb héjú fajtákat termesztik, az USA déli részén elterjedtebbek a vékonyabb héjú, könnyen törhető csemegefajtái.
Legjobb termőhelyei a kissé emelkedettebb, védett, déli domboldalak. Gazdaságos termesztése csak a szubmediterrán hatásoknak kitett mikrokörzetekben (Baranyában, a Balaton-felvidéken, Vértesalján, Buda
környékén, a Mátraalja és Hegyalja egyes részein) remélhető.
A Kárpát-medencei mandulafajták sokáig mind önmeddőek voltak, vagyis egy más fajtájú fa virágporára van szükség a virágok megtermékenyüléséhez. Ma már vannak önbeporzó fajták is.
Hasznosítása:
A mandulamag fehér belseje fogyasztható, miután feltörtük a csonthéjat és megtisztítottuk a vékonyabb héjától. Főleg cukrászkészítményekhez, illetve édes ételekhez használatos, főként aprítva. A
marcipán alapanyagát képezi. Ünnepi ételeket tehetünk vele különlegessé, például mandulás pulyka, mandulás hal. A mandula fehérjét, egyszeresen telítetlen (olajsav) és többszörösen telítetlen zsírsavakat, olajat, szénhidrátokat és ásványi sókat (K, Ca, Mg, Fe, P) tartalmaz.
Mandulaolaj a kozmetikában:
Minden bőrtípusra jó az olaja, E-vitamint is tartalmaz. Rendszeres használatával a bőr puha és bársonyos lesz.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: szólások, közmondások:
Megvirágzott a mandulafa; megőszült valaki.
Zene: Mandula zenekar – népi hangszerek.