MANDOLA - növény (családnév)



közönséges mandola
(Fotó: közönséges mandola)




Közönséges mandola. Prunus Amygdalus Stokes. – (Csemegemandula. – Amygdalus communis L. – Term. r.: Rózsafélék. Rosaceae.) – 30. t. 1. (a–b) k. Fa. 6–
10 m. Levelei hosszúkás lándsásak, fűrészesek; alsó fűrészfogai mirigyesek. A kocsánya rövid. Virágai a levelek kifejlődése előtt nyílnak. Csészéjök harangalakú, piros; szirmai fehérek vagy rózsaszínűek. Magháza szöszös; csonthéjas termése lapított, húsos; csontos héja aprólikacsú. Húsos burka élvezhetetlen. Dél-Európában vadon
terem, hazánkban verőfényes, enyhébb helyeken termesztik. Tenyészetének északi határa Ungvár. Van keserű- és édesmagvú fajtája. Az édes magot süteményekhez használják. Olajat, mandulatejet készítenek belőle. 3–4.

Törpe mandola. Prunus nana (L.) Zucc. (Hanga mandula. – Amygdalus nana L. – Term. r.: Rózsafélék. Rosaceae.) – Cserje. 50–100 cm. Levelei lándsásak, fűrészesek, de nem mirigyesek; alsó részükben ékalakúak és épek. Virága sötétpiros; gyümölcse csaknem gömbölyű; szöszös, héja száraz. Csonthéja majdnem sima, pontozatlan;
magja nem élvezhető. Termést különben is keveset érlel. Terem sziklás helyeken, szőlők közelében, a Kárpátok déli lejtőitől szórványosan az ország minden dombvidékén. A kultura sok helyt kipusztítja. Kedves díszcserje is. 5.

Törpe mandola. Őszi baraczk. Prunus Persica (L.) Zucc. – (Szőrös baraczk. – Persica vulgaris Mill. – Term. r.: Rózsafélék. Rosaceae. – Fa.
2–6 m. Levelei hosszúkás lándsásak, kihegyezettek és fűrészesek; fűrészfogai feketedő szálkával. A fiatal levelek viszszájukon szőrösek, hamar lekopaszodók. Virágai a leveledzés előtt nyílnak. A csésze
harangalakú. Szirmai igen szép világos biborszínűek. Termésének húsos burka leves, többnyire bársonyos szőrű; van azonban egészen kopasz fajtája is. Csonthéja kemény, mélyen árkolt.
Hazája valószinűleg Khina, jelenleg számos fajtában termesztik, kivált szőlőkben.



TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

Irodalom: Mandola Aladár.

Zene: -