MAJNA - állat (családnév)



 aranyarcú majna
(Fotó: aranyarcú majna)




Az aranyarcú majna (Mino dumontii) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a seregélyfélék (Sturnidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása:
A faj elterjedési területének központja Új-Guinea szigete. A szigetnek mind az indonéz, mind a pápua új-guineai felén előfordul, továbbá a Bismarck-szigeteken és a Salamon-szigeteken is.
Magas páratartalmú esőerdők lombkoronaszintjén él, de Mangroveerdőkben is találkozhatunk vele.
Megjelenése:
Testhossza 29-30 centiméter. Első pillantásra nagyon emlékeztet a Beóra (Gracula religiosa), de viszonylag könnyű attól megkülönböztetni. Hiányoznak róla a beóra jellemző bőrlebenyek a fejen. Jellemző bélyege viszont az aranysárga, csupasz szemgyűrű a szeme körül melyről nevét is kapta. Tollazata fémfényű fekete. Hasa aljának hátsó része narancssárga, farkának alsó tollai fehérek. Csőre narancssárga és lábai is ilyen színűek. Mint a seregélyeknél általában itt sem lehet az ivarokat egymástól megkülönböztetni.
Életmódja:
Mint ez a rokon fajoknál is általános, az aranyarcú majna is társas madár. Párosával vagy még inkább kisebb csoportokban él. Elsősorban gyümölcsevő, de kisebb állatokat (például ízeltlábúakat vagy gyíkokat) is elkap. A talajszinten, a bokrokon és a magas fák tetején egyformán kutat táplálék után.
Szaporodása:
A szabadban folyó fészkelési szokásairól keveset tudni. Fogságban évente többször is költhet és úgy tűnik nincs kifejezett szaporodási időszaka. Faodvakba építi fészkét levelekből, fakéregből vagy fűből. Monogám faj, mindkét szülő aktív szerepet vállal a fiókák felnevelésében, de a kotlás java része a tojó feladata. A tojó 2-4 tojást rak, melyek 14 nap után kelnek ki. A fiókák 21-23 nap múlva már elhagyják a fészket. A fiatalok egy hónapos korukban repülnek ki, amelyet hamarosan a szülők újabb tojásrakása követ.


TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

Irodalom: -

Zene: -