LIZI – növény (leány keresztnév)
(Fotó: muskátli)
A Lizi régi magyar eredetű női név. Jelentése: lány, nő nemű gyermek.
Névnapok: augusztus 29.
Gyakorisága: nem gyakori.
muskátli J: piros, rózsaszín vagy fehér gömbös virágzatú növény; Pelargonium. pelargóniaJ: muskátli.
Ez utóbbigörög szóból alakult nemzetközi kifejezés. Amikor a muskátli a hollandiai kertekbe került Dél-Afrikából, Gerania africana volt a neve a régóta
ismert Geraniumhoz való hasonlósága miatt. Az új növény magtermése ugyanis, akárcsak a Geraniumé, a daru orrához, illetve csőréhez hasonlít.
A tudományosPelargonium név 1838-ból, Burmannak a fokföldi flóráról írt könyvéből való, és a termő hosszú, hegyes csőralakjáról származik, a gólya görög pelargosz nevére vezethető vissza.
Az egyik faj, a Pelargonium odoratissimum mósuszra (pézsmaillatra) emlékeztető szaga alapján kapta a moschata, muskáta, illetve muskátli nevet. Benkő Józsefnél tűnik fel először, illatozó daruorr vagy muskáta 1783-ban (NclB.), ezt az alakot találjuk a Ballagi-féle és a CzF. szótárban, valamint nyelvjárási közlésekben Háromszékről, muszkáta alakban Udvarhelyszékről, Kalotaszegről. A mezőségi nyelvjárástípusban Murádin László közlése szerint (NyIrK. 11) az á után o-zó helységekben a muskáto alakváltozat is előfordul. Az igen elterjedt és a magyarban legrégebbről adatolható muskáta minden bizonnyal a német közvetítésű moschcata vagy muscata ’mósuszillatú’ vándorszóból magyarázható. A XIX. század folyamán keletkezett a német muskatl tájnyelvi alakból a muskátli, és vált az irodalmi nyelvben egyeduralkodóvá. A románba is átment (muşcatlă), ahonnan a bolgárba került (muškato).
A népnyelvben muskándli (ÚMTsz.), muskádli (OrmSz.) alakban is megtalálható. A szavak alakváltozatainak területi elterjedésében, a nyelvi kölcsönhatások pontos felmérésében, egy-egy vándorszó útjának nyomon követésében Murádin Lászlónak vannak komoly érdemei. A muskátli elnevezéseinek szóföldrajzát is ő mutatta be. Többfelé ’mályva’ jelentésű is volt a népnyelvben, sőt a muskátlit hívják a Szamosháton és Biharban névátvitellel májva vagy megkülönböztető jelzővel szagos májva néven. Ám többnyire a Pelargonium neve a sok szóföldrajzi változat, a muskátli, muskádli, muskántli, muszkátli, muskáta, muskáté, muskáti, muszkáta, muszkáté, jelzős szerkezetben kerek, török, récelábú, recés muskáta, nyílásos muszkáté, jelzőként muskáti virág. Erdélyben használatos a latin pelargonium névből keletkezett német Pelargonie alapján a pelargónija, plárgónija, pelárga és a levél alakjából kiinduló szemlélettel kereklapi, kereklapijú, kereklevelű. A récelábú muskátli a Pelargonium peltatum (N. NyIrK. 11), az erdélyi Mezőpaniton a szép borostyánmuskátli népi elnevezése. Ezt
a csüngőszárú növényt először 1701-ben, a gazdag Beaufort hercegnő kertjéből ismertették. Később általánosan elterjedtté vált az ablakokban és az erkélyeken.
Erdélyben a muskátlifajtát jelölő alapszóhoz járuló jelzővel különböztetik meg a többitől ezt a fajtát: récelábu muskáta.
Néhány vidékünkön kati, büdöskati, kalári a muskátli neve. Erdélyi elnevezés a lizi, büdöslizi, büdöslijzi, bűzösliza, Csíkban többen is följegyezték.Megfelelője megvan a románban is: pute-Lizi. A szász stinkende Lisel, stinkete Lizi alakok mintájára létrejött tükörszók.
A muskátlit fodormentával összekötve álomriasztónak használják az öregasszonyok a templomban: vászonba kötve orruk alá bökögetik a virágot. Emiatt a Pelargonium neve tréfásan vénasszonybüzlentyű
is.
A heringmuskátli a Pelargonium inquinans. 1714-ben, Compton püspök kertjéből ismertetik ezt a fajta muskátlit, amely gyenge heringszagáról kapta nevét. Ez az illata azonban nem volt akadálya annak, hogy később azután széles körben elterjedjen mint szobai muskátli.
Afrikából, a Jóreménység foka tájáról származik a növény. Noha Angliába már 1632-ben behozták, a parfümipar viszonylag későn fedezte fel. Csak jóval később, Franciaországban a Pelargonium graveolensnek a leveléből nyertek olyan olajat, amely jól használható a kozmetikában és az illatterápiában. Levele felaprítva vagy forrázatként egyaránt jól használható mártások, kalács, gyümölcsfagylalt, dzsem, szörpök és ecetek ízesítésére.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: Majthényi György – Lizi I-III.
Zene: -