LILIOM - növény (családnév, leány keresztnév)



óriás liliom
(Fotó: óriás liliom)




A Liliom női név a latin lilium szóból származó virágnév, amit az utóbbi évtizedekben újítottak fel.
Névnapok:július 27., augusztus 11.
Gyakorisága: nem gyakori.

A liliom (Lilium) a liliomfélék (Liliaceae) családjának és egyúttal a liliomformák (Lilioideae) alcsaládnak is névadó nemzetsége, mintegy 90 fajjal.
Mivel több faját is dísznövényként termesztik, különféle fantázianeveken megszámlálhatatlanul sok hibridjét, illetve változatát forgalmazzák.
Származása, elterjedése:
A fajai nagyrészt a földgömb északi területein, Ázsiában, Európában és Észak-Amerikában terjedtek el. Az első termesztett liliom Európában a görög liliom (L. chalcedonicum) volt – ekképpen a liliom a legrégebben termesztett kerti virág. Amerika felfedezése után az onnan behozott fajok – mint például a kanadai liliom (Lilium canadense) és a mocsári liliom (Lilium superbum) – hamarosan meghonosodtak az európai kertekben, amíg a sokkal változatosabb rózsafélék fokozatosan ki nem szorították őket. A ma legismertebb ázsiai fajokat a 17–18. században fedezték fel holland és angol kutatók, és az 1850-es évek táján jelentek meg Európában. Ezeknek köszönhető a liliomok termesztésének újabb fellendülése.
Magyarországon főleg a vad-félvad, botanikai liliomfajok hagymatermesztése terjedt el. Ezek igényei ugyanis nálunk általában kielégíthetők. A vágott virágra nemesített többszörös hibridek a mi éghajlatunkon nem mindig télállóak, és talajigényük is különleges.
Igényei:
Ültetés előtt lazítsuk meg a talajt 35-40 cm mélységben. A mély ültetés ösztönzi a szárak fejlődését, és késlelteti a talaj felmelegedését. A liliomok megbízható virágzásához hat-nyolc óra közvetlen napfény kell naponta, ezért árnyékos helyre ne telepítsük. Takarjuk le a talajt levelekkel vagy jól rothadó
szerves anyaggal legalább 5 cm vastagságban, ezzel javíthatjuk a talaj vízelvezetését és csökkenthetjük annak felmelegedését. Nyáron ne hagyjuk kiszáradni talajukat. A száraz, forró környezetet nem viselik el.
Tulajdonságai:
Évelő, hagymás növény a hagymája pikkelyes. Levele váltakozó vagy örves állású. Több faj egy méternél is magasabbra nő, ezek szára gyakran nem bírja el a virágok tömegét. A viráglepel hat sziromból áll. A lapos mag háromélű toktermésben fejlődik, és csak rövid ideig csíraképes.
Fajait megjelenésük szerint négy csoportra oszthatjuk:
1. Néhány faj virága nagy, hosszú csöves, tölcsér alakú, hosszú nyélen ülő levele pedig nagy, szív alakú. Ilyen például az óriás liliom (L. giganteum).
2. A hosszan csüngő virágú és keskeny levelű liliomok kivétel nélkül Délkelet-Ázsiából származnak. Ilyen például a bambuszliliom (L. japonicum) és a L. longiflorum.
3. A harmadik csoport virágai harang alakúak, csüngők vagy fölállók. Ilyen az Elő-Ázsiából származó fehér liliom (L. candidum) és az aranycsíkos liliom (L. auratum).
4. A negyedik csoportba a turbánforma (vagy török) liliomokat sorolhatjuk. Ezek szirma nagyon, a török turbánhoz hasonlóan visszagöngyölődik. Ilyen például a hazánkban védett
turbánliliom (L. martagon) és a Kelet-Ázsiából származó tigrisliliom (L. tigrinum)

Az európai és az ázsiai fajok többségének hagymái koncentrikusak, az észak-amerikaiak
rizómaszerűek. A napfényes vagy félárnyékos, szélmentes helyet, a sok tápanyagot tartalmazó, jó vízvezető talajt és a nedvességet szereti. Ültetés előtt a talajt mélyen fel kell lazítani. Célszerű a szabadban teleltetni. A levélszáron megjelenő sarjhagymákkal, a föld alatti, hajtás eredetű sarjhagymákkal vagy leválasztott
hagymalevelekkel szaporíthatjuk. A magról vetett példányok 5-6 év alatt fordulnak csak termőre.
Legfontosabb kártevője a vízipocok, ami ellen a virágokat gyakran dróthálóval védik.
Felhasználása:
A természeti népek több faj hagymáját ették. Illatos olajával (Oleum liliorum alborum) a fülfájást és az égési sérüléseket kezelték. A tüzes liliomból (L. bulbiferum) asphodeli spurii néven vizelethajtó szert nyertek, de külsőleg is alkalmazták a bőrkiütések, kelések puhítására és tisztítására.
Hazai fajok:
Kehely alakú virágai vannak az aranycsíkos liliomnak.
A Dunántúlon és középhegységeink erdeiben nő a védett turbánliliom.
A ritka tűzliliom főleg a Bükki Nemzeti Parkban
fordul elő, és elsősorban szépsége miatt veszélyeztetett.


TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

irodalom: bővített kiadás a Wikipédia szócikke alapján:

Képzőművészet:
A fehér liliom (L. candidum) képe már egyiptomi síremlékeken is látható. Vitatott, hogy a Bibliában többhelyütt is szereplő liliom melyik faj, egyes nézetek szerint a fehér, mások szerint a királyliliom (L. regale). A rómaiak Junónak szentelték, számukra a reménység szimbóluma és a trónörökös jele volt. A régi római pénzeken spes populi Romani felirattal liliom díszlett. A kereszténység a zsidóktól vette át, mint a tisztaság és ártatlanság jelképét.
Heraldika:
Az északi germán legendában egy angyal liliomszállal ajándékozta meg I. Klodvig frank királyt, amikor áttért a keresztény hitre. A keresztény érzelmű francia királyok ezért 1197 táján családi címerükbe iktatták a fehér liliomot, amely idővel a Bourbon-ház fő jelképévé vált. A liliom a heraldikában aránylag leggyakrabban előforduló virág. Három levélből áll: a középső alul-felül hegyes, a két oldalsó lehajlik. A három levelet szalag köti át. Azt
a liliomot, amelynek az alsó része hiányzik, „cleve”-nek nevezték. Keleten már a 11. században használták szövetmintának; föltételezhetően onnan, mór közvetítéssel került át fleur de lis név alatt a francia, később a német heraldikába. Nemcsak a címerben, de a koronában, sisakokon, kereszteken stb.
is megtalálhatjuk.
Liliomrendek:
Több uralkodó alapított liliomrendet:
I. Antequerai Ferdinánd, Aragónia királya 1413 táján,
III. Pál pápa 1546-ban,
X. Károly francia király még Artois grófjaként 1814-ben.
Hiedelmek:
Ázsiai kultúrákban azt tartották, hogy segít a bajokat elfelejteni, a démonok és kísértetek pedig tartanak tőle.
Liliomot gyakran ajándékoztak fiatal lányoknak, asszonyoknak születésnapjukra vagy házasságkötésük alkalmából, hogy fiúgyermeket hozzon.
Magyar drámairodalom:
Szigligeti Ede: Liliomfi című színműve (1849) a legtöbbet játszott klasszikus magyar vígjáték. Először Janovics Jenő vitte filmre 1915-ben, majd Makk Károly 1954-ben rendezett belőle rendkívül sikeres filmet.
Molnár Ferenc Liliom című színművét 1909-ben mutatták be.
Bíró Lajos 1910-ben írta Sárga liliom című szomorújátékát.
Prózairodalom:
Honoré de Balzactól A Völgy lilioma és Anatole France: A vörös liliom című szalonregénye a
francia irodalom klasszikusai közé tartozik.
France regényéről kapta a címét Erdődy János: A Vörös Liliom városa című történelmi elbeszélésfüzére.
Benedek Elek egyik meséje A kék liliom.

Zene: Aradszky László - Az a sárga liliom