LILIOM(BOGÁR) - állat (családnév, leány keresztnév)



 liliombogár
(Fotó: liliombogár)




A Liliom női név a latin lilium szóból származó virágnév, amit az utóbbi évtizedekben újítottak fel.
Névnapok: július 27., augusztus 11.
Gyakorisága: nem gyakori.

A liliombogár (Lilioceris lilii) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és a levélbogárfélék (Chrysomelidae) családjába tartozó faj.
A feketefejű liliombogár Európában, Szibériában és Észak-Afrikában szigetszerű foltokban fordul elő. Általában nem gyakori, de termesztett növényeken olykor káros mennyiségben felszaporodik.
A liliombogár 6-8 milliméter hosszú. Az előtor háta és szárnyfedői többé-kevésbé élénk cinóbervörös vagy vörösesbarna színűek, feje, lábai és alul a teste fekete. A liliombogár nedves rétek, vízpartok, kertek és parkok lakója. A rovar növényekkel táplálkozik. Mind a bogarak, mind a Lárvák liliomféléken
(Liliaceae) élnek.
A bogarak áprilistól június végéig császárkoronán, gyöngyvirágon, liliomon és hagymán élnek, ahol párosodnak, és lerakják petéiket. Három hónapos fejlődés után a lárvák bebábozódnak. A bábból szeptemberben kibújó bogarak telelőhelyükre húzódnak. A lárvák nyálkás, védelmező ürülékburokkal veszik magukat körül, ezáltal a rovarevő énekesmadarak számára élvezhetetlenné válnak.
Rokon fajok. Közeli rokon fajok a hagymabogár (Lilioceris merdigera) és a közönséges spárgabogár (Crioceris asparagi).


TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

irodalom: bővített kiadás a Wikipédia szócikke alapján:

Képzőművészet:
A fehér liliom (L. candidum) képe már egyiptomi síremlékeken is látható. Vitatott, hogy a Bibliában többhelyütt is szereplő liliom melyik faj, egyes nézetek szerint a fehér, mások szerint a királyliliom (L. regale). A rómaiak Junónak szentelték, számukra a reménység szimbóluma és a trónörökös jele volt. A régi római pénzeken spes populi Romani felirattal liliom díszlett. A kereszténység a zsidóktól vette át, mint a tisztaság és ártatlanság jelképét.
Heraldika:
Az északi germán legendában egy angyal liliomszállal ajándékozta meg I. Klodvig frank királyt, amikor áttért a keresztény hitre. A keresztény érzelmű francia királyok ezért 1197 táján családi címerükbe iktatták a fehér liliomot, amely idővel a Bourbon-ház fő jelképévé vált. A liliom a heraldikában aránylag leggyakrabban előforduló virág. Három levélből áll: a középső alul-felül hegyes, a két oldalsó lehajlik. A három levelet szalag köti át. Azt
a liliomot, amelynek az alsó része hiányzik, „cleve”-nek nevezték. Keleten már a 11. században használták szövetmintának; föltételezhetően onnan, mór közvetítéssel került át fleur de lis név alatt a francia, később a német heraldikába. Nemcsak a címerben, de a koronában, sisakokon, kereszteken stb.
is megtalálhatjuk.
Liliomrendek:
Több uralkodó alapított liliomrendet:
I. Antequerai Ferdinánd, Aragónia királya 1413 táján,
III. Pál pápa 1546-ban,
X. Károly francia király még Artois grófjaként 1814-ben.
Hiedelmek:
Ázsiai kultúrákban azt tartották, hogy segít a bajokat elfelejteni, a démonok és kísértetek pedig tartanak tőle.
Liliomot gyakran ajándékoztak fiatal lányoknak, asszonyoknak születésnapjukra vagy házasságkötésük alkalmából, hogy fiúgyermeket hozzon.
Magyar drámairodalom:
Szigligeti Ede: Liliomfi című színműve (1849) a legtöbbet játszott klasszikus magyar vígjáték. Először Janovics Jenő vitte filmre 1915-ben, majd Makk Károly 1954-ben rendezett belőle rendkívül sikeres filmet.
Molnár Ferenc Liliom című színművét 1909-ben mutatták be.
Bíró Lajos 1910-ben írta Sárga liliom című szomorújátékát.
Prózairodalom:
Honoré de Balzactól A Völgy lilioma és Anatole France: A vörös liliom című szalonregénye a
francia irodalom klasszikusai közé tartozik.
France regényéről kapta a címét Erdődy János: A Vörös Liliom városa című történelmi elbeszélésfüzére.
Benedek Elek egyik meséje A kék liliom.

Zene: Aradszky László - Az a sárga liliom