LIBA(FŰ) – növény (családnév)



 csillaghúr
(Fotó: csillaghúr)




csillaghúr J: erdőkben, réteken gyakori, fehér virágú, hasadt szirmú növény; Stellaria.

Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály munkájában bukkan föl legelőször, 1807 előtt: tsillaghúr (Jelentés). 1807-es könyvükben (MFűvK.), majd Diószegi 1813-ban megjelent Orvosi Fűvész Könyvében (OrvF.) ugyanígy szerepel. Ez utóbbinak az „Új Nemi Nevek Laistroma” fejezetében a „3-dik Rendbeliek, meljek Deákból fordítódtak” sorában olvasható. 1833-ban Kassai Józsefnél ligeti tsillag húr a’Cerastium aquaticum’, 1862-ben a CzF. szótárban a csillaghúr ismét a’Stellaria’, akárcsak 1864-ben Gönczy Pálnál, 1867-ben Ballagi Mórnál, illetve 1909-ben Graumann Sándornál és 1911-ben a Növényszótárban (Nsz.).
A magyar húr szó ’bél’ jelentésű volt a régiségben. A húr kicsinyítő képzős származéka hurka szavunk. Összetett növénynevek utótagjaként a XVI. Századtól szerepel. Az elnevezés az illető növények gyakran messze kúszó, hengeres metszetű, kanyargós szárára utal, amely a baromfi beléhez hasonlít. Így érthető a pipehúr, tyúkhúr, lúdhúr, csibehúr, madárhúr stb.növénynevünk.
A csillaghúr a magyarba a latinból került, eleinte R. 1590: czillag leuel f ’Stellaria’ (Szikszai), 1706: csillag szék ’ua.’ (Pápai) formában. Diószegiék
részfordítása. Csak Fialovszki Lajosnak nem nyerte el a tetszését, 1878-ban (Nyr.) a helyettesítendő nevek közé sorolta a szót. A csillaghúr helyett a
lelleg, a csillagfürt helyett pedig a gerezdes szót javasolta.
A tudományos Stellaria elnevezés a latin stella ’csillag’, stellaris ’csillag alakú’ szón alapul; a növény virágjára utal, mely csillag alakú, szirmai sugarasan szétállnak. A Stellaria mintájára keletkezett a német Sternmiere ’ua.’ név is. A magyar csillaghúr tehát a latin stella ’csillag’ fordításának és a húr szavunknak összetételével keletkezett. Ez az utótag a növény vékony, húrszerű szárára utal.
A növény hasonnevei a tyúkhúr, pipehúr, lúdhúr és a madárhúr, társnevei a tyúkharaptafű és a madáreleség. Ez utóbbi (R. 1911: Nsz.) szaknyelvi szó, a német tükörszó, a Vogelfutter ’ua.’ mintájára keletkezett. Az Oxalis acetosa német tájnyelvi Vogelspis (Vogelspeise) elnevezésének névadási szemlélete is azonos.
A csillaghúr fontos takarmánynövény voltára utal libafű neve (R. 1835: zsiba fü Kassai; N. ÚMTsz.: Hajdúnánás, Kék | MNöv.: Dömsöd), melynek német megfelelője a Gänsegras, Gänsekraut (összesen 39 jelentéssel) és a tyúkbegy (R. 1577: KolGl., 1578: Melius, 1780: Molnár J., 1793: Földi). A növény jó takarmánya a baromfinak, a csirkék, tyúkok szívesen csipegetik.
A réti csillaghúr elsősorban a réteken jellemző, de a szántóföldön is előfordul. Különösen a herefélék vetőmagját fertőzi. Eurázsiai faj, a síkságtól a
szubalpin tájig társulásalkotó.
Már a régi időkben kedvelt háziszer volt tüdő-, vese- és hólyagpanaszok esetén.



TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

Irodalom: -

Zene: Száz liba egy sorba (gyerekdal).