nyári lúd J. hazánkban költő, világos színű vadliba; Anser anser.
• 1841-ben még rendes lud néven írták le (Vajda). Nyári lúd, nyári vadlúd (R. 1893: Madh.) neve arra utal, hogy ez hazánk egyetlen itt költő vadlúdfaja,
tehát nyári élőhelye Magyarország.
Márciusi lúd társneve (R. 1898: Chernel) szintén ezzel kapcsolatos, a jelző a nyári lúd érkezésére utal, hóolvadással tér vissza téli tanyáiról; vö. ném.
Märzgans ’ua.’ (Brehm). A N. tőke lúd, tőkés lúd (KissMad.) a ném. Stammgans ’ua.’ (Brehm) fordítása. Kiss Jenő megállapítása szerint valamennyi tőke-,
illetve tőkés előtagú madárnevünk német mintára vezethető vissza (lásd KissMad.: tőkés réce alatt).
A madár tollazatának fő színe szürke, erről kapta szürke lúd, N. szőke liba, szűr-lúd (MTsz.) neveit. (Régen a szürke melléknév szür, szűr változata önállóan
is előfordult.) Színére utaló idegen nyelvi megfelelője a ném. Graugans ésa lat. szaknyelvi Anser cinereus (Brehm), sv., dán, norv. grågås, holl. grauwe
gans, ang. greylag goose és or.серый гусь(EL.).
Az Anser anser latin szaknyelvi neve tautonímiával alkotott.
♦ A nyári lúd a madarak osztályának a lúdalakúak (Anseriformes) rendjében a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj. Háziasított alfaja a házilúd ’Anser
anser domestica’. A nyári lúd a Kárpát-medencében rendszeres fészkelő, a vízparthoz közeli, nyílt élőhelyeket kedveli. A legnagyobb termetű európai vadlúd.
Faji jellegzetessége a szárny fedőtollainak világos, majdnem fehér színe, amely leginkább röptében feltűnő. A többi nálunk előforduló fajtól jól megkülönbözteti
vaskos rózsaszín csőre és ugyancsak rózsaszínű lába, ezek repülés közben is jól láthatóak. (A nálunk gyakori nagy lilik és vetési lúd lába élénk okkersárga.)
Ősszel nagy csapatokban jár a kukoricatarlókra, ebben az időszakban szinte kizárólag a betakarításkor szétszóródott kukoricát fogyasztja, akár a hó alól
is kikaparja. A nyári ludak vonuláskor nagy csapatokban járnak, jellegzetes V alakban repülnek. Röptükben könnyen felismerhetőek jellegzetes hangjukról,
amely megegyezik a háziasított forma gágogásával.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: szólások, közmondások:
Ki-ki magának, mint a liba = mindenki csak magával törődik vagy törődjék.
Köszönjetek libák, én is asszony vagyok = {olyan nőről, akinek házasságon kívül született gyermeke van, vagy aki házasságkötés nélkül él együtt az élettársával}.
Liba volt, most lúd = felnőtt, de nem lett okosabb.
Olyan, mint a szédült liba [Kóvályog, mint a liba, amelyik bürköt evett] = annyira kábult, hogy menni sem tud egyenesen.
(Úgy) kivan, mint a liba = a) (biz, tréf) nagyon kimerült; b) (argó) egy krajcárja sincs.
Úgy néz, mint a liba az eperfára = kancsít.
Úgy szuszog [páhog v. tátog], mint a dugott liba = erősen liheg, hangosan szuszog (kövérség vagy fáradtság miatt).
Ül, mint a beteg liba a tojáson = magába roskadva ül.
Nem őriztünk együtt libát = ne bizalmaskodj velem, nincs jogod tegezni engem! Akármeddig neveled a libát, csak lúd lesz belőle = a nevelésnek is vannak határai; az alaptermészetet neveléssel sem lehet megváltoztatni.
(A) libából is kitör a lúdméreg = a legszelídebb embert is elhagyja olykor a türelme.
Nem lehet egy libát kétszer kopasztani = a) nem lehet valakit kétszer megpumpolni; b) nem lehet ugyanabból az ügyből, dologból kettős hasznot húzni.
Libapásztor sem lesz belőle = semmire sem viszi, semmi sem lesz belőle.
